Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - RÓZSAFALVI ZSUZSANNA: „Ötvenéves aranylakodalom a múzsával"
emelkedő terepe sem maradhatott ki az ünneplések sorából. Nem is történhetett ez másképpen, hisz a korszak művészete minden addiginál szorosabban fonódott össze a társadalmi, politikai élettel és identitással. 3 A kiegyezést követően jelentősen megszaporodó jubileumok mára már feledésbe merült tömegéből ugyan ki tartja még számon az 1879-es Fankenburg Adolf- vagy Lauka Gusztáv-jubileumot - melyekről a korabeli napi- és hetilapok éppolyan részlerességgel rájékoztatták a részt venni nem tudó érdeklődőker, mint az 1873-ban megrendezett kerülő Liszt Ferenc félévszázados művészi pályáját köszöntő ünnepről vagy az 1894-es Jókai-jubileumról. Ez utóbb említett két esemény azonban mentes maradhatott a feledéstől, mert egyrészt Liszt és Jókai éppolyan szilárdan tartják helyüket nemzeti kánonunkban, mint amennyire töretlen népszerűségnek örvendtek a megemlékezések idején, másrészt képző- és iparművészetünk becses darabjai közé tartoznak azok az ajándékok, melyekkel a művésztársak köszöntötték az ünnepelteket. Az irodalmi köztudatban legerőteljesebben élő Jókai- és Mikszáth jubileumok tehát önmagukban nem számítottak páratlan jelenségnek. S bár a ceremóniák külsőségeiket tekintve messze túlszárnyalták a korszak művészeket köszöntő ünnepeit, jelentőségük mégis inkább abban volt, hogy elősegítették az életművek közel teljes díszkiadásának megjelenését, melyek nemcsak esztétikai és könyvészeti értéküket tekintve minősülnek páratlan vállalkozásnak. A századforduló két legtöbbet író szerzőjének művei ugyanis nem egy, hanem több különböző könyvkiadónál voltak lekötve, s az „összekuszált" szerzői jogok rendezése volt a feltétele a jubileumi kiadások megvalósíthatóságának. A Jókaiéletmű díszkiadása, ellentétben Mikszáthéval, maradéktalanul tudta teljesíteni az előfizetői felhívásban közzétett ígéretét, vagyis a szerző szándéka szerint beemelendő írások mindegyike - függetlenül attól, hogy mely kiadó rendelkezert a mű kiadási jogával - bekerülhetett a százkötetes sorozatba. 5 A Jókai-jubileum terve: „Sok okos ember lassan mozdul, mert sokat tud, sokat beszél" 6 Már 1883-ban felmerült annak gondolata, hog^" Jókai ötvenéves írói pályájáról méltóképpen meg kell emlékezni. A „jubileumok iránt nag}' érzékkel bíró" 7 Komócsy József, 8 a Petőfi Társaság alelnöke filológiai 3 Tanulságos ebből a szempontból is átgondolni Mikszáth fent idézett művének következő gondolatát: „Mert némileg Midászhoz volt ő (Jókai) hasonlatos abban, hogy amihez hozzányúlt, az előbb-utóbb képviselővé változott." Mikszáth, 1960. II. k. 152. old. 4 Ezek az ajándékok mára már közgyűjteményeink kiemelt fontosságú kincsei közé tartoznak. A Liszt-jubileum emléktárgyait a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, a Jókai-jubileum díszalbumait, okleveleit és ajándékait a PIM Művészeti Tára őrzi. s A jubileumi 100 kötetes kiadás 1894-ben indult, az utolsó kötet 1898-ban került ki a nyomdából, s a szerző 1898-ig írt műveiből válogatott. e, Mikszáth, 1960. II. k. 153. old. 7 Mikszáth illeti ezzel a kifejezéssel Komócsy Józsefet a Jókai Mór élete és kora című munkájában.