Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

HERMAN VUIJSJE - JOS VAN DER LANS: Így lakunk mi Új Amszterdamban

tok végrehajtását illetően évek óta dúl köztük a magas telekárakról és a tartós árammal járó többletköltségekről folytatott, időrabló vita. Szinte lehetetlen a tisztánlátás, mert a lakásszövetkezeteken belül már nem különülnek el egymástól élesen a kereskedelmi és a „szociális" feladatok. Az önkormányzat majd akkor tudja, hányadán áll és akkor nyújt, például a telekárak területén célzott anyagi támogatást, ha a lakásszövetkezetek pénzügyileg átlátható szervezetekké válnak és egyértelmű lesz, milyen feladataik vannak a vagyonképzés és a fizetőképesség terén. Létfontosságú, hogy az önkormányzat és a lakásszövetkezetek hagyják abba az egymással való civakodást, és mint a fővárosi lakáspolitika főszereplői kössenek újra szövetségetegymással. Sok lakásszövetben még megvan a jószándék, hogy teljesítse társadalmi feladatát, de kérdés, hogy meddig? A lakásszövetkezetek hőskorszakában kialakult keretek már csak a poldereken működnek vagy utolsó óráikat élik. Már készülődnek a pénzügyi befektetők, tanácsadók, portfoliókezelők és beruházók, hog)' átvegyék az üzletet. Rendben van, de akkor a szövetkezetek előbb fejezzék be szociális feladataikat, fizessék vissza a társadalmi tőkét és ne élvezhessék a „szociális" státuszból eredő előnyöket! A lakásszövetkezeteknek választaniuk kell, vagy haszonra szakosodnak vagy szociális feladatokat teljesítenek, és az önkormányzat ennek megfelelően kezeli majd őket. Ezek a problémák a kilencvenes években lezajlott önállósodási folyamat utófájásai közé tartoznak. Egy ilyen nagyvolumenű hatalomátruházásnál, különösen akkor, ha az intézmények kereskedelmi irányba mennek el, az ember a felügyeleti felelősség egyértelművé tételét várná el. Ki ellenőriz mit? Az elmúlt tíz évben azonban e területre is sűrű köd ereszkedett. Az önkormányzat már nem ellenőriz, hivatalosan ez az állam feladata, a gyakorlatban azonban többnyire a szövetkezet „ellenőrzi önmagát". Vizsgálatok sokasága bizonyítja, hogy az efféle önellenőrzés számos területen szinte a nullával egyenlő. Egy olyan városban, mint Amszterdam, mégiscsak égbekiáltó, hog)' az olcsó szociális bérlakások akár negyedét is illegálisan bérbe adják egy harmadik félnek. A szövetkezetek szemmel láthatóan tehetetlenek. Az önkormányzat Feldetítőcsapat néven felállított eg)' mozgó brigádot, amely időről-időre ellenőriz egy-egy meghatározott városnegyedet. Nagyjából úgy tevékenykedik, mint az amszterdami villamosokon és metrón rajtaütésszerűén dolgozó ellenőrök. Persze ha a bliccelő éber, még időben le tud szállni. A villamoson dolgozó kalauz mégiscsak hatékonyabb.