Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba

noha lényegesen fontosabbak, szinte a kutya sem figyel. Folyamatban vannak olyan társadalmi reformok, melyek annak köszönhetik létüket, hogy bevándorlási időszakokban előtérbe kerül az alakíthatóság. Az integrációs törekvéseknek megvannak a maguk határai, és most e határokat próbálják minden lehetséges módon felderíteni. A deklarált cél a társadalmi béke biztosítása, ami azzal jár(hat), hogy korlátoznak különböző szabadságjogokat: a lakóhelyválasztás szabadságát (Rotterdamban bevándorlási stopot vezettek be), a partnerválasztás szabadságát (a tötvények megnehezítik a transznacionális házasságot), az oktatás szabadságát (megpróbálják megakadályozni iszlám iskolák alapítását, illetve arra kényszerítik az embereket, hogy saját kerületükben válasszanak iskolát a gyerekeik számára), a vallásszabadságot (a fejkendőről folytatott viták) és végül a véleménynyilvánítás szabadságát (Fortuyntől El Moumni imámig).

10 Mindez azt jelenti, hogy az integrációra törekvés akár olyan heves konfliktushoz is vezethet, mint amilyet a fejkendőviselés kapcsán Franciaországban láttunk. De ezt a konfliktust nem lehet megspórolni. Bizonyára van olyan posztmodern kiút, amely lemond a társadalmi integráció lehetőségéről. Az Állam (De staal) című, 2003-ban megjelent könyvében Paul Frissen azt írja, hogy a mai viszonyok között nemcsak idejétmúlt, ha az állam megpróbál társadalmi kohéziót teremteni, de egy efféle kísérlet zsarnoksághoz is vezet. O a kulturális sokszínűséget preferálja: „Egy kultúra sohasem szilárd, mindig van benne megújulási készség és véletlenszerűség. A maga egészében sohasem dermed meg." És ez jól is van így, mondja Frissen, hisz egy részekre töredezett társadalomban már nincs központ, sem politikai, sem erkölcsi értelemben: „Az értékrelativizmus iróniája, hogy nagyobb garanciát nyújt a polgárháború elkerülésére, mint az integráció kirekesztő stratégiája." Az általa festett kép egy részeire töredezett várost mutat, mely a szegregációs folyamatok eredményeképp alakul ki. Tanuljunk az alakíthatósági eszmék nem kívánt következményeiből, de közben ne mondjunk le az eredeti célról, és tegyünk meg mindent azért, hogy új társadalmi kapcsolatok jöjjenek létre! Amikor mérsékelt hangon társadalmi keveredést és kultúraátadást sürgetünk, ebbe az irányba indulunk el. Mit kell tenni azért, hogy az emberek ne csak azonos fizikai térben éljenek, de a szellemi teret is megosszák egymással? A Nyugati Kertvárosok 10 Amikor a Rotterdamban tevékenykedő imám isten ellen való véteknek és üldözendőnek nyilvánította a homoszexualitást, diszkrimináció vádjával bíróság elé állították. A 2002-ben hozott ítélet felmentette a vád alól (a fordító megjegyzése).