Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba
tak védeni. Szamomra mindebben az a legfontosabb, hogy a kertvárosokért küzdő mozgalom, a modern értelemben vett várostervezés eredetileg egy szociális problémára keresett megoldást, mégpedig arra, hogy a szegénység, illetve a hátrányos helyzet bizonyos városrészekben koncentrálódott, és ez veszélyt jelentett a társadalmi stabilitásra és az erkölcsi rendre. A lakókörnyezetbe való beavatkozás és az alul lévő rétegek felemelésének vágya elválaszthatatlanul összekapcsolódott. Hadd idézzem ismét Lou Scheffert: „Úgy tűnik, hogy ez az eszme világnézettől függetlenül nagyon sok embert megfogott. Olyan férfiúk támogatták, akikben volt társadalmi felelősségtudat és akik komoly szakismerettel és nagy elszántsággal rendelkeztek." II. Egy új szociális probléma Napjainkban, kereken hetven évvel az Általános Városrendezési Terv után, folyik a Nyugati Kertvárosok nagyszabású átalakítása 4 . Ahogy az előző századfordulón a kertvárosok jelentették a választ egy új társadalmi problémára, úgy most - szándék szerint - az átalakítás volna a válasz egy újabb társadalmi problémára. A Bijlmerhez hasonlóan, 0 a Nyugati Kertvárosokban is alaposan felhalmozódtak a problémák. Ezeket most ugyanúgy, ahogy egykor, a lakókörnyezetbe való fizikai beavatkozással próbálja megoldani a város. Nem kevesebb mint 13 500 bérlakást bontanak le, ami az összállomány egyharmada, hogy a helyükre 24 000 új lakást építsenek. A Nyugati Kertvárosokból „parkvárost" szeretnének kialakítani, amelyet térbeli kohézió, gazdasági életerő, gondozott közterületek és változatos lakókörnyezet jellemez. Gyakran és szívesen hivatkoznak arra, milyen kedvező fekvést biztosít a területnek a repülőtér, Schiphol közelsége, illetve a kiváló közlekedési összeköttetések sokasága. A cél most is egy új társadalmi kérdés, mégpedig az integráció kezelése, amely Hollandia szinte valamennyi nagyvárosi területén, de a velünk szomszédos országokban is felvetődik, és szoros kapcsolatban van az elmúlt negyven évben történt bevándorlással. Milyen problémákról van itt szó? Mindenekelőtt arról a demográfiai változásról, amely egészen más jellegű, mint az a 1 A Nyugati Kertvárosok az 1934-es Általános Városbővítési Terv alapján az ötvenes és hatvanas években az ún. „nyitott beépítésmód" jegyében épültek, ami azt jelentette, hogy az épületek között nagy zöld felületeket alakítottak ki (a fordító megjegyzése). 5 A hetvenes évek elején minta városnegyednek szánt Bijlmer egyebek közt szerencsétlen véletlenek folytán - a függetlenné vált Szurinámból érkezett menekülteknek sürgősen hajlékra volt szükségük - a kilencvenes évek elejére Amszterdam legproblémásabb városrésze lett (a fordító megjegyzése).
