Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

LEON DEBEN: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig

engedték neki az utolsó heti lakbért. Később díjakkal jutalmazták a leggon­dosabban ápolt előkertet és a legszebb virágágyást. Ne felejtsük azonban el, hogy itt elsősorban példafunkcióról volt szó, hisz a lakásszövetkezetek a la­káskészlet legfeljebb hét-nyolc százalékát birtokolták, illetve kezelték. A civilizált lakásra neveléssel kapcsolatos folyamat egyrészt azt jelentet­te, hogy egyre több lett az ellenőrzés, a felügyelet és a szabály, másrészt pe­dig azt, hogy erősödött a lakók önfegyelme, és egyre jobban magukévá tet­ték a kívánatos magatartásformákat. A cél az volt, hogy a külső kényszert idővel a belső meggyőződés váltsa fel. Elkülönítendő családok A tizenkilencedik század végén a szakmunkás és a szervezett munkás elsa­játította a megkívánt új életstílust, melyet az önfegyelemre, a családszere­tetre és a lakásban való megfelelő magatartásra törekvés, az alkoholtól való tartózkodás, a gyermekek nevelésére és képzésére fordított figyelem és a nagyobb higiéniai tudatosság jellemzett. A legöntudatosabb szervezett munkások egyre nehezebben viselték, ha lakótársaik egymással vagy házas­társaikkal civakodtak, veszekedtek vagy hangosan üvöltözve az utcán vere­kedtek. Egyre jobban zavarta őket a szemetelés és a kosz. Tenni kellett te­hát valamit azokkal, akik nem tudták vag)' nem akarták betartani a civilizált együttélés szabályait. „Az elkülönítendő családokat", ahogy egyikjelentésükben az amszterda­mi hivatalnokok nevezték őket, át kellett nevelni, képessé kellett tenni arra, hogy meg tudjanak felelni a szocialista (város)vezetők önfegyelemmel és szabálykövetéssel kapcsolatos elvárásainak. Az „elkülönítendő" tehát azt jelentette, hogy ezek a családok nem kaphattak rendes lakásokat és le kel­lett őket szoktatni a „rendetlenségről". Az 1901-es lakástörvényt megelő­zően élénk vita alakult ki arról, hogy az építési rendelet „a lakásban elvárha­tó magatartással" kapcsolatban milyen szabályokat tartalmazzon. A lakás­törvényhez kapcsolódó egyik emlékeztetőben olvasható a következő idé­zet: „Elfogadott igazság azonban, hogy a család jóléte nem csak a heti bér összegének függvénye. Legalább ilyen fontos tényező a háztartás hogyanja, a tisztaság és a rend foka. Egy jó és egészséges lakás háziasságra és tisztaság­ra, míg a rossz lakás rendetlenségre és hanyagságra ösztönöz." Kötelező lett az építési és a lakásfelügyelet, és megteremtődtek a civilizált lakásra neve­léssel kapcsolatos munka alapjai. A hatóságok immár maguk is résztvettek a munkások civilizációs nevelésében. A felügyeleti munkát végző amatőrö­ket - volt, hogy egy ács végezte a felügyelet munkáját - ekkortól kezdve

Next

/
Thumbnails
Contents