Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
LEON DEBEN: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig
engedték neki az utolsó heti lakbért. Később díjakkal jutalmazták a leggondosabban ápolt előkertet és a legszebb virágágyást. Ne felejtsük azonban el, hogy itt elsősorban példafunkcióról volt szó, hisz a lakásszövetkezetek a lakáskészlet legfeljebb hét-nyolc százalékát birtokolták, illetve kezelték. A civilizált lakásra neveléssel kapcsolatos folyamat egyrészt azt jelentette, hogy egyre több lett az ellenőrzés, a felügyelet és a szabály, másrészt pedig azt, hogy erősödött a lakók önfegyelme, és egyre jobban magukévá tették a kívánatos magatartásformákat. A cél az volt, hogy a külső kényszert idővel a belső meggyőződés váltsa fel. Elkülönítendő családok A tizenkilencedik század végén a szakmunkás és a szervezett munkás elsajátította a megkívánt új életstílust, melyet az önfegyelemre, a családszeretetre és a lakásban való megfelelő magatartásra törekvés, az alkoholtól való tartózkodás, a gyermekek nevelésére és képzésére fordított figyelem és a nagyobb higiéniai tudatosság jellemzett. A legöntudatosabb szervezett munkások egyre nehezebben viselték, ha lakótársaik egymással vagy házastársaikkal civakodtak, veszekedtek vagy hangosan üvöltözve az utcán verekedtek. Egyre jobban zavarta őket a szemetelés és a kosz. Tenni kellett tehát valamit azokkal, akik nem tudták vag)' nem akarták betartani a civilizált együttélés szabályait. „Az elkülönítendő családokat", ahogy egyikjelentésükben az amszterdami hivatalnokok nevezték őket, át kellett nevelni, képessé kellett tenni arra, hogy meg tudjanak felelni a szocialista (város)vezetők önfegyelemmel és szabálykövetéssel kapcsolatos elvárásainak. Az „elkülönítendő" tehát azt jelentette, hogy ezek a családok nem kaphattak rendes lakásokat és le kellett őket szoktatni a „rendetlenségről". Az 1901-es lakástörvényt megelőzően élénk vita alakult ki arról, hogy az építési rendelet „a lakásban elvárható magatartással" kapcsolatban milyen szabályokat tartalmazzon. A lakástörvényhez kapcsolódó egyik emlékeztetőben olvasható a következő idézet: „Elfogadott igazság azonban, hogy a család jóléte nem csak a heti bér összegének függvénye. Legalább ilyen fontos tényező a háztartás hogyanja, a tisztaság és a rend foka. Egy jó és egészséges lakás háziasságra és tisztaságra, míg a rossz lakás rendetlenségre és hanyagságra ösztönöz." Kötelező lett az építési és a lakásfelügyelet, és megteremtődtek a civilizált lakásra neveléssel kapcsolatos munka alapjai. A hatóságok immár maguk is résztvettek a munkások civilizációs nevelésében. A felügyeleti munkát végző amatőröket - volt, hogy egy ács végezte a felügyelet munkáját - ekkortól kezdve