Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

BÉRCZES TIBOR: Szobrok - Történetek - Történelem

lyezni a homó áldozatok emlékére. A rendőrök azonnal közbeléptek, lefogták és elvezették az akció résztvevőit. Még tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a harcot siker koronázza: a homó mozgalom, a szociáldemokraták és a liberálisok által közösen benyújtott emlékműállítási javaslatot 1980-ban fogadta el a városi képviselőtestület. A költségek kétharmadát az állam és egyes tartományok fedezték, de érdekes, hogy a cégek ekkor még nem merték a nevüket adni hozzá. Az alapkőletétel napját a homó szervezetek a „nemzeti identitásvállalás" napjának nyilvánították, de mint utóbb kiderült, túl optimisták voltak, mondhatni túl rózsaszínben látták a világot. A szoborpályázatra 137 pályamű étkezett be. Akadtak szokatlan ötletek is. Az egyik például azt javasolta, hogy a homó emlékmű lovas, sőt egyenesen hatfogatú legyen. Az ötletadó, Jan Mulder író és televíziós talk-show szereplő-a focirajongók a hetvenes évekből, az Ajaxból és az Anderlechtből emlékezhetnek rá - azzal érvelt, hogy csak a lovas emlékmű az igazi. A túlzott emelkedettségtől azonban ő is óvott, ezért az egészséges egyensúly megőrzése érdekében azt javasolta, hogy a lovakban működjék szauna, banki kirendeltség, sültkrumplis stb... Végül Karin Daan pályaművét fogadták el és valósították meg. Ennek alapmotívuma a rózsaszín háromszög, méghozzá úgy, hogy a három önálló háromszög együttesen egy negyediket formál. A szobrász a méretekkel és az utalásokkal is igyekezett „nemzetivé" tenni az emlékművet. Annak alapterülete majdnem akkora, mint a Damon álló Nemzeti Emlékműé, a háromszögek csúcsai pedig az Anna Frank ház, a homó egyesület székháza, illetve a Dam felé mutatnak. 1987-ben a felavatásra a királynőt is meghívták, de ő végül nem vett részt az ünnepségen. Az emlékmű az évek során „multifunkcionálissá" vált. Május negyedikén - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - itt tartják a hábotús megemlékezést, de ma már nemcsak a háborús áldozatokra, hanem az AIDS-ben elhunytakra is itt emlékeznek. Az emlékmű azonban vidámabb események helyszínéül is szolgál. Itt zajlanak az ún. „Rózsaszín Fesztivál" zenés-táncos rendezvényei és a homó házasságok legalizálása óta szokássá vált, hogy az esküvői szertartást követően az ifjú párok első útja ide vezet. Lefényképeztetik magukat, és virágot helyeznek el. Az elmúlt években az emlékmű a város egyik legkedveltebb fényképezkedési helyévé vált, ami bizonyítja és egyúttal erősíti ismettségét és elfogadottságát. s 1994-ben a híres IT nevű homó diszkó AIDS-ben elhunyt tulajdonosának az volt az utolsó kívánsága, hogy a temetési menet innen induljon el, és ezzel valószínűleg egy újabb hagyományt teremtett. Manfred Langer síremléke - a Zorgvlied nevű temetőben ugyancsak rendhagyó. Az embernagyságú szobormás kezében boros/sörös(?)üveggel, szájában cigarettával emlékeztet az élet múlandó örömeire.