Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
Hatóságilag engedélyezett illegalitás- beszélgetés a Névtelen Szobrásszal
Hatóságilag engedélyezett illegalitás - beszélgetés a Névtelen Szobrásszal A mszterdamban - és ilyen tekintetben a város nemigen tartozik a kivételek közé - a városlakók nagy többsége nem ismeri a köztéri szobrok alkotóit. Van azonban néhány szobot, melyekről majdnem mindenki tudja, ki az alkotójuk. Pontosabban, tudatában van annak, hogy nem tudja, mert ezeket egy ismeretlen, névtelen szobrász, pontosabban a Névtelen Szobrász alkotta. E játékos műveket titokban, az éjszaka leple alatt állították fel. Noha nem rendelkeztek előzetes engedéllyel, a helyükön maradhattak, és ma már Amsztetdam nevezetességei közé tartoznak. És hogy a törvényen se essen csorba, a város „hatóságilag engedélyezte" a Névtelen Aíűvésznek, hog)' visszamenőleges hatállyal folytassa illegális tevékenységét. Az alábbi beszélgetésből a művész kilétére - saját kérésére - remélhetőleg nem derül fény, arra azonban igen, hogy a Névtelen Szobrász a valóságban két személy, sőt egyikük, akivel a beszélgetést folytattam, önmagában is legalább két, egy ismert és egy - mások számára - ismeretlen művészi énnel rendelkezik. A neve alapján, melyei persze nem ismerhetünk, Ön akár magyar származású is lehetne. Névtelen Művész: Az is vagyok. Budapesten születtem és hétéves koromban, 1956 novemberében, a forradalom leverése után a szüleimmel hagytam el Magyarországot. Magyar, de egyúttal zsidó származású is vagyok. Ez utóbbinak csak azért van jelentősége, mert a szüleim életét - akatatukon kívül ez a tény alapvetően meghatározta, és rajtuk keresztül az én Aíagyarország képemet is befolyásolta. Szüleim tipikus asszimilált magyar zsidók voltak, akik el sem tudták képzelni, hogy megtörténhet mindaz, ami a háború alatt megtörtént. Mind a ketten megjárták a koncentrációs tábort, és az elárultatás ellenére közvetlenül a háború után mégsem hagyták el az országot. Aliért? Alert idealisták voltak, baloldali gondolkodásúak, talán még kommunisták is. Naivak, akik valami sokkal szebben és jobban reménykedtek.