Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: Félik-e még az Istent a Prinsengrachton?

Amikor a Noordcrkerkbcn az istentiszteletet követően kávézásra kerül a sor, igen színes társaság társalog a töredezett és felpúposodott sírköveken. Az átlagos gyülekezeti tagok mellett, akik néha Amszterdamból, de többnyire a városon kívülről jönnek, jár ide például egy örmény család, egy volt drogos és egy görög-ortodox asszony is - legalábbis ezt láttam, amikor néhány vasárnap elmentem a templomba. Egy nyugdíjas hölgy elárulta nekem,hogy ő tulajdonképp evangélikus, de szeret idejárni. „Itt szeretet van, utam". Rendszeresen járt a saját templomába is, míg be nem zárták. „Azt hiszem, mecsetet csináltak belőle." De Vries úr, az orgonista lejött és részletesen bemutatta nekem a hangszerét. Elmondta, hogy apjához hasonlóan elsősorban az orgona vonzotta ide. „Nem a prédikáció, hanem az orgona kedvéért jöttem." De a zöld függöny mögül látta és hallotta, milyen volt itt, mielőtt a Gercformeerde Bond átvette a templomot. A régi templomban telente tőzegszag terjengett. Az üres templom - „Volt egyszer egy istentisztelet, amelyen a lelkésszel és a presbiterekkel együtt tizennégyen vettek részt." A hatvanas évekbeli templom „Egyszer magnóról meghallgattuk egy leányanya történetét. Igen szomorú volt." A kórusok - „Nem sokra jutottunk, csak az időt pazaroltuk." Beszédbe elegyedtem Bruggeman úrral, az egyik presbitetrel. „Nézze", mondta, „ha úgy gondolkodnánk, ahogy a Veluwen szokás, ebben a városban nemigen tudnánk megvetni a lábunkat. Persze közöttünk is vannak olyanok, akik ellenzik, hogy a nők nadrágban járjanak. De hát hol nincsenek szélsőségek?" Felesége Utrechtből származik. „Nálunk, odahaza, vasárnap nem volt szabad biciklizni, szóval én ilyen családban nőttem fel. Mindenre volt szabály, ezt csináld, azt csináld!" Amszterdamot felszabadulásként élte meg. „Ha itt élsz, rájössz, hogy Isten megbocsátóbb, mint gondoltad. Nem azért van, hogy rémisztgessenek vele. Nálunk odahaza olyasmikre esett a hangsúly, amik itt mellékes dolgoknak számítanak. Törekszünk rá, hogy betartsuk a parancsolatokat, nem csak úgy élünk a világban, de a szabályok sokkal inkább belülről jönnek." De azokkal az anyákkal, akik nem kötöttek házasságot, vetettem közbe, annak idején ebben az egyházban sem mindig bántak kesztyűs kézzel. „Butaság volt", feleli Bruggeman asszony. „En ilyenkor azt mondom: Gyermekem, gyere közénk!" És ha egy fiú rájön, hogy a hasonneműekhez vonzódik? Bruggeman úr: „Nem helyeslem, ellenkezik a Biblia tanításaival. De megpróbálunk segítő kezet nyújtani." A feleség elmeséli, hogy a lányának van egy homoszexuális ismerőse, aki nem is vallásos. „Már évek óta idejár. Remek fickó." Es ha valaki házasság nélkül él együtt a partnerével? Bruggeman asszony: „I lelytelen, helytelen. Véletlenül épp tegnap telefonált az egyik fiú, hogy