Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: Félik-e még az Istent a Prinsengrachton?

Egy szempontból a Noorderkerk mindenképp egyedinek számít, hisz azon kevés műemlékek egyike, melyeket még mindig nem újítottak fel. Ma valaki szeretné tudni, hogyan nézett ki egy templom a korábbi évszázadokban, a ragyogóra fényesített Westetkerkben és az alaposan elrestaurált, majd patti-központtá átalakított Nieuwe Ketkben nemigen lesz okosabb. Egyedül a Noorderkerkben nyikorognak még az ajtók, az orgona mögötti helyiség pedig még mindig olyan, mint amikor három markos férfinak kellett taposnia az orgonát működtető bőrfújtatót, és még a WC kampók is a múlt századból valók. A maga fénykorában a templom bizonyára csodálatos épület volt. Bizonyos jelekből ez még ma is látható. Európában az első templomok egyike volt, melyet kifejezetten protestáns istentiszteletekre terveztek. Ezért került középre a szószék, ezért került rá a tölgyfából készült hangvető, ezétt olyan kiváló az akusztika. A tizenkilencedik században többféleképp is ártottak az épületnek: kicserélték a szószéket, eladták a gyertyákkal világító, gyönyörű csillárt, a tölgyfából készült boltívekre pedig vastag, szürke festékréreget kentek. De a templom még mindig megőrzött valamit abból a zárt és bensőséges légkörből, mellyel Johannes Vermeer és Pieter de Hoogh festményein találkozhatunk. A Noorderkerk lényegében mindig a tizenhetedik század gyermeke maradt, és ez nemcsak magára az épületté igaz. A prédikációk veretesek, a Bibliát a régi 1637-es fordításban olvassák fel, és a Huub Oosterhuis által kidolgozott nyelvi újításokkal itt még véletlenül sem találkozhatunk. A homályos boltívekben még ma is úgy öblösödnek a szavak, mint hatom évszázaddal ezelőtt és a lelkész ki is használja ezt. „Nagyszerű," suttogja a mikrofonba. „Nagyszerű", emeli meg a hangját. „Nagyszerű", dörög bele a visszhangzó templomba és mindenkit a székéhez szegez. Nem ódzkodik a politikától sem, Oroszország, Dél-Afrika, minden és mindenki sorra kerül. „Amikor átsétáltok a Dammon, amikor ültök a villamoson, vajon nem az jut-e eszetekbe, hogy »pasztor nélküli bárányok«"? suttogja. Majd megemeli a hangját, és így folytatja: „Amszterdamban már csak a lakók három százaléka jár templomba. Kilencvenhét százaléknak már nincs temploma. Senki sem gondozza a lelküket. Adhatsz nekik tanácsot, de a Félelmetes és Szűk Kapun nem segítheted át őket." Odakinn még mindig sötétszütke az idő. Lassan itt a karácsony. A templomban is jéghideg van. A csillárok sárgás fényében némán ül a gyülekezet, 3 Az írás az 1992-es állapotokat rögzíti. A templomot azóta már teljesen felújították (a fordító megjegyzése). 4 A „Szűk Kapu" C. H. Spurgeon (1834-1892), angol baptista prédikátor „Around the Wicked Gate" című, protestánsok körében népszerű könyvére utal (a fordító megjegyzése).