Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

problémáit. Miközben szidják ezt a hajszoltságot, szidják a budapesti köz­lekedést. A kép egyre lesújtóbb, és a türelem is egyre kevesebb. A miénk legalábbis fogytán van. 2002. augusztus 7. Trencsényi Zoltán „Nagy kérés lenne, ha segítenél?" Egy nyugdíjas asszony versfüzete a hajléktalanokról Laskovics Margó hónapok óta rendszeresen bejár a Menhely Alapítvány Kürt utcai, hajléktalanokat ellátó irodájába. A fedél nélküliséget csak elbeszélé­sekből ismerő idősebb asszonyt írásra ösztönözte a fővárosban élő hajléktala­nok élete, az utcai léttel együtt járó kiszolgáltatottság, tehetetlenség. Margó ezért „szabad piaci értékesítésre" ajánlotta fel Nagy kérés lenne, ha segítenél? címmel most összeválogatott verseit. Hónapokig talpalt, míg nyomdát és ba­rátokat talált, akik vállalták a kétezer példányban kiadott első füzetének költségeit, de reméli, hogy újabb mecénások is jelentkeznek majd. N'Iargó nyugdíjas, anyagbeszerző volt az Ikarusnál. Majd' tízévi betegség, lakásában töltött kényszerpihenő után tavaly kezdett újra ismerkedni a vá­rossal, és a hajléktalanok látványa - ami a legtöbb budapestinek ma már szinte természetes - őt mélyen megrázta. Ebből az élményből születtek a versek. Vetsesfüzetét a kéthetente, tíz-tizenkétezer példányban megjelenő Fe­dél nélkül, hajléktalanok lapja fényképes igazolvánnyal rendelkező, majd hatszáz utcai munkása árusítja. Hatom Fedél nélkül, darabja 15 forint, és egy versesfüzet ingyen - ez az „alapkészlet", amellyel útjukra bocsátja a terjesztőket a rokkantnyugdíjas Borszéki István főszerkesztő, aki több mint tíz éve szívességi szállásokon él, és naponta bejár a VII. kerületi Kürt utcai szerkesztőségbe. Az újság és a versesfüzet szabad áron értékesíthető, az érte kapott pénzzel senkinek sem kell elszámolnia. Borszéki szerint, ha a hajléktalan ügyes, a füzetecske komolyabb összeget hozhat neki. 2003. március 12. Varga Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents