Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

közlekedésének szakmai kalandjait kedveli, és állítja: ezek sem kevésbé izgalmasak, mint egy sivatagi kalamajka. J. Howard, azaz Horváth János nyomtatott áramkörök tervezésével foglalkozik, mondhatjuk, mérnöki munkát végez, szabadidejében azonban Budapest múlt— és jelenbeli közlekedésének adatait, érdekességeit gyűjti, amelyeket aztán internetes honlapján haladéktalanul rendszerez is. Szakemberek számára a trolibuszok felső vezetékeiről ír, várostörténészek és mezei érdeklődők számára meg a korabeli közlekedés érdekességeiről: a Warszawa taxikról, a város egykori bűz- és zajgenerátorairól, a farmotoros Ikarus buszokról vagy a Tátra villamosokról. Mellesleg városi anekdotákat tesz fel honlapjára, és J. Howard néven (na miről másról, mint a közlekedésről) írt saját regénykezdeményeit is. Sőt! Vizsgázott trolibuszvezetőként pusztán kedvtelésből hétvégeken úgynevezett „besegítőként" még trolibuszra is pattan, hogy szabadidejében a forgalom aktív részeseként maga is a villanybusz nyetgében rója Budapest utcáit. Beszélgetünk vele Budapestről, négyes metróról, felszíni közlekedésről, mígnem szóba jön Szabó István filmtendező neve, aki filmjeiben több jelenetet forgatott villamosokról, illetve azok belső tereiben. Tudja, emeli fel a mutatóujját Horváth úr, Szabó István nem véletlenül Oscar-díjas rendező. 0 ugyanis, bár filmjeiben - tudomásom szerint - egyetlen villamoskocsit használt, a különböző jelenetekben nem felejtette el átfestetni rajta a pálya- és a járatszámot! De aki ezek után még mindig lesajnáló kézlegyintéssel intézi el a közlekedésbarátok furcsa kedvteléseit, annak elmondjuk: nemrégiben végzett közlekedésmérnököket is bevonva megalakították a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületet is, amelyre a szakemberek figyelmét is felhívjuk. Mostanában, amikor mindenki az összeomlástól félti Budapest felszíni közlekedését, nem árt meghallgatni azok véleményét is, akik, meglehet, számtalan furcsasággal és különös hobbival együtt éjt nappallá téve szöszmörögnek azon, hogy a világ tudomására hozzák, miként mentek a dolgok azokban az időkben, amikor mégelviselhetően működött a főváros közlekedése. Ha úgy tetszik, azon, miképpen tehető rendbe ez a már-már brutális, elviselhetetlenül zsúfolt város, Budapest. 2002. november 20. T Z