Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

Gárdos pedig - ő mondta így - megrendült, mert bár a falak nem ugyanott álltak, a tárgyak nem ugyanazok voltak, mégis „beléptem a mi lakásunkba, egy az egyben". Romváriék lakása egyszer még - remélhetőleg nagyon-nagyon sokára múzeum is lehetne. Oriz fotókat, bérleteket jegyeket, igazolványokat, spirituszfőzőt és más rejtélyes tárgyakat... Magyarország és Budapest múltjából, elmúlt kotszakainak mindennapjaiból. Hogy soha ne jöjjön zavarba, bármilyen kor hangulatának felidézését kérik is tőle. 1996. november 22. Papp Dénes Mezítlábasok és kályhások Mit csinál a pesti taxis, ha az egyirányú utcáiban péntek éjjel nyolcvannal jön szembe vele egy Cherokee Jeep? Boncz Géza poénnal akart neki fizetni, valaki dollárral, Göncz Árpádtól gavalléros borravalót kapott, mástól egy fillért se. Solymosi László, a Budapest Taxi negyvennyolc éves sofőrje leginkább a fővárosi éjszakában szeret vezetni, amikor kicsi a forgalom, nyugodtabbak az emberek, és csak néha jön szembe egy száguldó dzsip az egyirányú utcában. - Éles sarok-Déli pályaudvar? - Most? Ezerháromszázból megússza. - És a Kolosy tér? - Dugó van a Hungárián, úgyhogy ezernyolc-kétezer között fog fizetni. - Számlával vagy számla nélkül? - Persze hogy számlával, anélkül ötvenezer lenne. Mert honnan tudjam, hogy nem APEI I-ellenőr véletlenül. - Ügy nézek ki? - I Iallotta már azt a mondást, hogy a látszat csal? Mesélek erről egy történetet: egyszer a hajdani Szabadság Szállóhoz hívtak. Este nyolc lehetett, két öltönyös férfi várt, és mondták, hogy vigyem őket Esztergomba. Máig sem tudom, miért, de azt válaszoltam, hogy nem vállalok vidéki fuvart. Négy órával később aztán hallom, hogy ezek az úriember külsejű utasok valahol Visegrádnál megszúrtak egy főtaxist. Ez még a nyolcvanas években történt. - Jó, hogy mondja: eszerint már héisz éve taxizik.