Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

A központba tervezett üzletek bérleti jogáért még mindig folyik a verseny: a helyiségek nyolcvan százaléka már gazdára talált, a fennmaradó részre kilencszeres a túljelentkezés. A tulajdonosok akár a megnyitás előtti hónapban is tudnak helyet biztosítani annak, aki eredeti ötlettel akar bekerülni a házba. A piaci viszonyokat tükröző bérleti díj a jelentkezők számától és a profiltól függ, ez utóbbit később csak a tulajdonosok beleegyezésével lehet megváltoztatni. Demján Sándot szetint itt nem fordulhat elő az, ami a Pólusban megtörtént: ott a kisbefektetőknek akartak kedvezni a viszonylag olcsó, négyzetméterenként és évente háromszáz-háromszázötven dolláros bérleti díjjal. Ennek aztán az lett a vége, hogy a kereskedők négyzetméterenként nyolcszáz-ezer dollárért adták tovább a helyiségeket. A Nyugati City Centerben jól jártak azok, akik korán beszálltak az üzletbe: az annak idején ötezet dollárért megvett négyzetmétert most jóval többért lehet eladni. Bár a környék kiskereskedői félnek a hatalmas vetélytárstól, Demján Sándor szerint inkább élénkül, mint tönkremegy a Nyugati City Center szomszédsága. Most fog kiderülni, ki a jó kereskedő - állítja a magát kiskereskedő-barátnak valló nagyberuházó. A verseny ugyanis kikényszeríti a Nagykörút és a környék üzleteinek régóta időszetű megújulását, a profilváltást, a specializációt. Demján arra számít, hog)' a kiskereskedők végre felismerik: nem a nagy üzletláncokkal kell versenyezniük, hanem egy-egy termékfajtával kereskedniük úgy, hogy a legárnyaltabb igényeket is kielégítsék. A kiskereskedők erősíthetik a hazai kistetmelőket, akik potenciális beszállítói lehetnek a családi alapon működő kisüzleteknek. A verseny egyébként a központban lévőkte is vonatkozik: Demján Sándor azt mondja, ő megépítette a versenypályát, a többi a versenyzőktől függ. Naponta több mint százezet látogató jön majd el ide, de az, hogy közülük mennyien vásárolnak, nem a mi dolgunk — hangsúlyozza. A környék felértékelődése egyébként nyilvánvaló: a szomszédos utcákban kétszeresére nőttek a lakásárak, kelendőek a pincehelyiségek, és az sem kétséges, hogy a most működő üzleteket is jelentős felárral lehet majd eladni a Nyugati City Center megnyitása után. A külföld is élénken érdeklődik a budapesti óriás projekt iránt: számos multinacionális cég itt nyitja majd első magyarországi üzletét, az észak-amerikai beruházó TrizecHahn pedig a Nyugati pályaudvar vágányainak lefedését referenciamunkának szánja a német és az olasz vasúttátsaságokkal való hasonló együttműködéshez. Demján példaértékűnek tartja a magyar építőipar munkáját is: a Nyugati City Center első üteme, a bevásárlóközpont, a tervek szerint mindössze tizenöt hónap alatt készül el.