Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

ten-nyomon falfirkáikba ütközhetünk. Funkcióját tekintve a kolostor alig kü­lönbözik egy belvárosi játszótértől. Ezzel szemben például Aquincum ezer évvel korábbi romjait sokkal méltóbb körülmények között őrzik. Valószínűleg ugyanez a felismerés ösztökélte a Főpolgármesteri Hivatal települési értékvédelmi ügyosztályát, illetve a Környezetvédelmi és Telepü­lésfejlesztési Minisztériumot, amikor tetvpályázatot írtak ki a valaha Szent Margit által lakott kolostor és templom együttesének építészeti kialakításá­ra. A kiírók megoldásokat vártak a Margitsziget Pest felőli pattjánál, a pre­montrei kápolna, illetve a víztorony közelében lévő romterület és környeze­tének műemléki megóvására, bemutatására. A domonkos kolostor egyben Árpád-házi emlékhely többek között V. István nyugszik itt , így a pályázók­nak ugyancsak gondoskodniuk kellett Szent Margit sírjának elhelyezéséről. Jóllehet voltak korok, amelyek a maradványokról megfeledkeztek, már a múlt században újrafelépítését tervezték. Az elképzelések nem váltak való­ra, így a jelenre maradt a feladat. Ám ma sem könnyű eldönteni, hogy újjá kell-e építeni a kolostort, vagy csupán a romok megőrzésére van szükség. A bírálóbizottság annyit mindenesetre leszögezett: „a romterület romkert­ként való meghagyása nem képvisel értékelhetően aktív építészeti reakci­ót, mivel ez a felfogás nem változtat alapvetően a romok mai helyzetén, nem képvisel új alternatívát megvédésüket és fenntartásukat illetően, nem változtat halott és sivár jellegükön". A most meghirdetett pályázat a műemlékek hitelességét vetette fel a legélesebb kérdésként fogalmazott Flajnóczi Gyula professzor a városházi díjkiosztó ünnepség megnyitásakor. A Kossuth-díjas egyetemi tanár utalt arra, hogy a műemlékek autentikussága világszette problémákat okoz, s a bírálóbizottsága margitszigeti romok esetében is hosszas vitát folytatott ar­ról, melyek a hitelesség legfőbb kritériumai. Végül abban állapodtak meg, hogy erre a feladatta egyetlen és kizárólagosan üdvözítő megoldás nincs, flajnóczi szerint a pályázat mégis meghozta a várt eredményt, hiszen szá­mos lehetőséget villantott fel, s közülük a zsűri azt a négy pályázatot díjaz­ta, amelyekre a végleges kidolgozást alapozhatják majd. A tervpályázatot 77-en vették ki, s tizenkilenc munkát nyújtottak be. Hajnőczi Gyula nem kis örömmel adott hangot meglepetésének, amikor a rangsorolás nélkül odaítélt négy díjról szólt. Többnyire ugyanis fiatal terve­zők nyerték el a fél-félmillió forinttal járó elismeréseket. Pedig tudták mondta a professzor, hogy nagynevű építészek is pályáztak. A gótikus kápolna mellett maga a rom angol- vagy franciakerthez lenne hasonló; utópisztikus elképzelés, de remélhetőleg vigyázni fognak rá az emberek magyarázza az egyik díjnyertes pályázó, Osváth Gábor, aki felesé­gével és Garay Andorral, illetve Tótpál Judittal együtt készítette pálya­munkáját. A gótikus alapokon emelkedő torony kilátó maradna, ahonnan

Next

/
Thumbnails
Contents