Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

Több gyalogost! A főváros közlekedése ma már elképzelhetetlen metró nélkül. A tömegközlekedési eszközök sorában a metró aránya ugyan csak két százalék, az utasok húsz százaléka azonban ezt veszi igénybe. A mettó tehát a leghatékonyabb tömegközlekedési eszköz. Egyes felmérések szerint Budapesten a gépkocsik forgalma tizenöt évenként megduplázódik. Az önkormányzat közlekedésfejlesztési elképzelései abból indulnak ki, hogy a központi ketületekben minimálisra korlátozzák a gépkocsik behajtását. A cél az, hogy legalább a városközpontban minél több autós szálljon át valamilyen tömegközlekedési eszközre. Ehhez előbb persze a tömegközlekedés színvonalát kellene javítani. 1994. szeptember 2. Tizenegy hiányzó kilométer Gyűrűt kap a főváros (Munkatársunktól) Lassan, dc biztosan épül a Budapestet elkerülő aurópálya, az MO-s körgyűrű. A főváros útjait tehermentesítő, a tranzitforgalom elterelésérc szolgáló négysávos út újabb szakaszát a tervek szerint 1994 októberében adják át a forgalomnak. A nagyberuházások sorsa az, hogy ellenük nyomban tiltakozó akciók indulnak. Jogos-e vagy sem, ezen kár lenne vitát nyitni, hisz e kérdés olykor még szakmai szempontból sem mindig egyértelmű. Az MO-s kötgyűrűt például egyáltalán nem tekintették környezetbarát megoldásnak a különféle környezetvédő szervezetek. Mégis, amikor a Lágymányosi híd megépítéséről kormányhatározat született, mind azzal érveltek, hogy Lágymányos helyett inkább az MO-s autópálya meghosszabbítására költsék a pénzt. A gyűrű nyomvonala ellen szinte valamennyi érintett helységben tiltakoztak a lakosok. Már 1988-ban változtatni kellett a terven, mert Dunaharaszti polgárai nem egyeztek bele az MO-st az 5l-es főútvonallal összekötő csomópont megépítésébe. Utóbb valamennyi önkormányzat úgy foglalt állást, hogy a nyomvonal ne az ő, hanem egy másik önkotmányzat területén menjen át.