Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

Hadik lova Mint minden nagyvárosban, a legtöbb babonát Budapesten is a diákok eszelik ki. Talán, mert ők fogékonyabbak a furcsaságokra. A város legismertebb babonája is diákbabona. A várbeli Hadik-szobor lováról van szó. A büszke huszárkapitány bronz lovas szobrának egész felületét zöldre patinázta mát az idő, de a ló heréi fénylenek, mint a rézmozsár. A babona szerint ugyanis az, aki vizsgák előtt felmászik a szoborra és megsimogatja a ló nevezett testrészét, szerencsésen átvészeli majd a tudáspróbát. Érettségi előtt vagy vizsgaidőszakokban a diákok még ma is egymás hátán kapaszkodnak fel a szoborra, hogy felkészültségük ily módon váljék teljessé. Az illetékesek talán nem ismerték ezt a babonát, mert néhány hónapja virágokat ültettek a szobot köré, így kicsit nehezebben lehet megközelíteni. Sokak szerint inkább létrát kellett volna a talapzatra szerelni. A Hadik-szobor babonájának az eredete tudomásom szerint az ötvenes évekre vezethető vissza, amikor még kollégium működött a Szentháromság téren egyetemisták és főiskolások számára. Valószínűleg ők kezdték tisztelni a bronzcsődör nemes testtészét. Talán azért, mett a lóhere szerencsét hozhat akkor is, ha nem négylevelű... Egyes iskolákban hasonló tiszteletnek örvendenek bizonyos orrok és fülek. A Hunfalvy János Közgazdasági Szakközépiskolában például a névadó szobrának fülét ajánlatos megérinteni dolgozatítás előtt. Az alacsonyabbaknak bizony ugrálniuk kell, hogy elérjék, mert a szobrot kissé magas talapzatra helyezték. Ugyanilyen babona fűződik Bókay János orrához, a róla elnevezett egészségügyi szakközépiskolában. De nemcsak szobor, hanem egy észrevétlen kődarab is lehet szerencsehozó. Egy ilyen babonát örökített meg Radnóti Miklós a Nem tudhatom című versében: „...az iskolába menvén, a járda peremén, hog)' ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő..." Ma már sajnos nem tudjuk, hogy hol volt ez a kő, viszont ismerünk egy hasonló babonát a Deák téri általános iskolából, ahol a diákok valóban egy kőre lépnek még ma is, ha el akarják kerülni a felelést. A kő valamikor a Bajcsy-Zsilinszky-szobor helyén hevert a parkban, most pedig az emlékmű mellett található. Régebben a gyerekek még a szünetben is kiszaladtak az iskolából, hogy egy-egy veszélyesebb óra előtt rátapossanak. Ennek a szokásnak az etedetét ma már aligha lehetne kideríteni. Abigél titka Tudjuk viszont Abigél babonájának eredetét. A vízhordó lány szobra -AZ Abigél című tévéfilm után lett népszetű. Az abban szereplő szobrot egy buda-