Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

Például a Bécsi kapu tér 5. számú ház kapuja fölött elég jól kivehető a N 148, a Táncsics Mihály utcába térve pedig a 3-as számú házon feltűnik a N 194. Vajon mennyire régiek ezek a számok? Hajlamosak vagyunk középkorinakgondolni őket, pedig annyira azért nem ódonak. AXVIII-XIX. századból valók. A mai értelemben vett budapesti házszámozás a három város egyesítése után, az 1870-es években alakult ki. Tulajdonképpen ekkor vált ketté a helyrajzi szám és a házszám. Azelőtt minden városrészben külön tartották nyilván a házakat, a számok egyben mai éttelemben vett helyrajzi számok és házszámok is voltak egyszerre. A Várban - a török alóli felszabadulás után - 1696-ban végezték el az első összeírást, akkor kétszázkilencven ház szerepelt a jegyzékben, 1794-ben csak kétszázhuszonhét, 1853-ba kétszáztizennyolc. A számozást hagyományosan a Dísz téttől kezdték, s kezdetben kihagyták a kincstári épületeket. 1696 és 1924 között tízszer változott meg a számozás Budán. Talán azt is meg tudjuk válaszolni, hogy a bevezetőben említett régi numerók melyik átszámozás idejéből valók. Szetencsére rendelkezésünkre áll a budai Vár topográfiai mutatója, amelyből kiolvasható, hogy a Bécsi kapu tér 5. az 1 794-es összeírásban viselte a 148-as számot, a Táncsics Mihály utca 3-at pedig 1823-ban jegyezték be N 194-ként. Csupán utóiratként említek meg egy fura házszámtáblát Pestről is. A Vadász utca és a Nagy Sándor József utca sarkán 8-10. feliratú tábla található, melynek tipográfiája régiséget sejtet. Talán mégXIX. századi, dc már a házszámozás bevezetése utáni. 2003. január 10. Csordás Lajos Hogyan mosdott a pesti polgár? Folklórkutató tárta föl a két világháború közötti fürdőszobáik titkait „A sok fürdés elpuhít" „A villamoson az izzadságszag nem volt ritka dolog, ki mi szerint mosdott, és a lábszag is hozzátartozott a mindennapok realitásához. Akkor nem mosakodtunk annyit, mint ma" - így idézte fel a két világháború közti Budapestet egy asszony a folklótkutató Czingel Szilvia kérdésérc. E két mondat gondolatok hosszú sorát indíthatja el. Aki azt hiszi például, olvasmány- vagy akár filmélményei alapján már sok mindent tud a hat-