Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
A félmúlt és a féljelen határán
Szörnyek és istenek között Kik ezek? Ezek a furcsa lények, meztelen istenségek, lenge öltözetű istennők, vigyorgó pofák az ablakok fölött és a kapualjakban. „Jelképek erdején át visz az ember útja" - mondta a költő, s ezt könnyedén beláthatjuk, akár a Körúton sétálva is, nézvén a díszes épülethomlokzatokat. Csakhogy az ott látható jelképek, épületszobrok már idegenek nekünk, alig mondanak többet magánál a látványnál. A város leggyakrabban látott szörnyetegei a Budapest címerét tartó állatok. Csak látszólag egyformák, alaposabban szemügyre véve nyilvánvaló: az egyik oroszlán, a másik pedig oroszlántestű, de szárnyas és sasfejű jószág: griff. Előbbi Buda, utóbbi pedig Pest védőállata 1703 óta, amikor is I. Lipót megerősítette a két város privilégiumait, s az erről szóló oklevélen két oroszlán tartja Buda, két griff pedig Pest címerét. A griffről mint csodalényről már Hérodotosz és Pliniusz is beszámol. Az égi és a földi hatalom egyesülését látták benne, ezért lett a középkorban Krisztus jelképe, s a templomkapukon a mennyország őreként is ábrázolták. A múlt századi polgárság előszeretettel alkalmazta házain díszként, immár jelentés nélkül az antik és a középkori szoborelemeket, így a griffet is. Szép példáját láthatjuk ennek a Szent István körút 13. vagya Múzeum körút 7. számú házon, ahol az erkélyek alatt szárnyas oroszlánok rémisztgetik a járókelőket. Illetve témisztgetnék, ha észrevenné őket valaki, de a mai polgát elfelejti felemelni a fejét, legfeljebb a kirakatok felső pereméig lát. És rohan. Ezek a szobrok pedig egy lassúbb tempójú és klasszikus műveltségű világ felemelt tekintetű polgárainak készültek. De nézegessük tovább a szörnyeket! Érdemes elsétálni például a Margit körút 69. számú sarokház halfarkú lovaihoz, melyeket józan paraszti ésszel tengeri csikóknak neveznénk, ám a mitológiában hippocampus néven ismertek mint Poszeidónnak, a tengeristennek kísérői. Ebből már tudható, ki is az a félmeztelen férfiú közöttük ott, a domborművön. Oroszlántestű asszony A félig ember, félig ló kentaurokat még a mai ember is felismeri. Láthatjuk őket például a Szépművészeti Múzeum timpanonján, amint éppen a lapitha harcosokkal vívják híres küzdelmüket. A jelenet az olimpiai Zeusz-templomról vett másolat. Jó ismerősünk a szfinx, az oroszlántestű asszony is. Kettő pihen az Opera előtt, s van például egy pár a Múzeum körút 15. számú ház tetején is, de
