Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

Az ötletnek, tehát nálunk kizárólag akkor volna értelme, ha a Városháza kikötné: csak akkor ad reklámfelületet, ha a németek télre minden pavilon mellé egy másikat is felállítanak, kagyló nélkül, ággyal, asztallal, tévével. 1998. augusztus 14. Il T. Fedél Nélkül Rovatunk is az idei kitüntetettek között volt. A Népszabadság Budapest mellékletének munkatársai a főváros Budapestért-díjával járó százhúszezer forintot felajánlották a Fedél Nélkül című lap szerkesztőségének. Az időszaki újság a budapesti hajléktalanok szerkesztésében készül, maguk írják, sokszorosítják, és az árusításából befolyó forintok sokuk számára az egyetlen megélhetési forrást jelentik. 1998. november 18. A Merlin macskája Nem kezdődnek róla úgy mondatok, hogy: „mély fájdalommal tudatjuk... távozásával pótolhatatlan veszteség... emléke örökké élni fog... saját halottjának tekinti..." és stb. stb. Hiszen csak egy macska távozott cl az élők sorából, csak eg)' macska. A Merlin Színház macskája, akit akkor fogadott be a társulat, élén a színházzal szimbiózisban élő éttetem személyzetével, na és a direktor úrral egyetemben, amikor a Merlin megalakult. Kerek tíz esztendővel ezelőtt. Merlin - merthogy a macska mi más nevet kaphatott volna úgy tartozott ehhez a több mint színházhoz, mint operaénekes a hangjához. Azaz: egy volt vele. Merlin hol az ajtó előtt heverészett, hol bent sétált az étteremben, ahol az ismerősöknek kijárt egy kurta miákolás, jobbaknak mintegy mellékcsen lábhoz dörgölőzés - jelezve, hogy azért tudjuk, te ki vagy, ide tartozol. Merlin szimbólum lett, egy mobiltelefonos rohanáson függő, egymás asztalához nyugodt beszedte nem invitáló világban. Merlin maga volt a nyugalom, a kedves egymás közötti közlekedés, a finom jelekkel kommunikálni képesség megtestesülése, könnyedén bölcs intés a macskavilágból a legújabb kori emberi hülyeségeknek. Merlin ott ült a klubban zajló előadóesteken,