Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

Talán Máj György is megvenné, ha teherné. Mindent vesz, és mindent elad. Mennyiért? Amennyiéit megveszik. Kacatot, limlomot. Mindent, ami ócska. Képkeretet, rossz rádiót. Vag)'jó öreget. Törött széket, billegő asztalt. Képeslapokat. Lámpaburát. Dugóhúzót. Faszánkót. Hintaszéket. Faliórái. Borbélyszéket. (Van neki kettő is.) Nekem legjobban a kályhái tetszenek, a magas, fekete, öntöttvas kályhák. Máj György legjobban talán azt a motorkerékpárt szereti, amelyik épp annyi idős, mint ő maga. Negyvenhárom éves. Azért is mond annak, aki kérdi, meglehetősen nagy árat: negyedmilliót. Nekem azt mondta, hogy ez védőát. Annyiért csak nem viszik el. Pedig elgurulna saját lábán, vizsgája is van, új rendszáma, érvényes forgalmija. De ha az övé marad, jó lesz a gyerekeinek. Ha egyszer ő már nem lesz, felülnek rá, és eszükbe jut az apjuk. Ezek a dolgok számítanak Máj Gyötgynek. Az emberi vonzások, a rátapadt érzelmek fontosabbak, mint maguk a tárgyak. Megtörténik, hogy felvásárol egy egész hagyatékot. Mindent, ami az elhunyt után matadt. Készpénzért vagy csak azért, hogy elvisz minden lomot, és kitakarítja a lakást. De ez - legalábbis az ő számára - mindig szívszorongató. Nem is érti, hogyan tudnak az emberek ilyen kegyetlenek lenni. Kiszórni mindent. Gyerekkori fotókat, a mama medalionját, a papa óráját. Az ő gyerekei is ezt teszik majd? Talán mégsem. Vajon több vevő nyitja rá a boltajtót vagy több eladó? - teszek bátortalan szociológiai kísérletet a Klauzál utcai ószeres boltjában. Válasza meglep, hiszen azt várnám, hogy dicsekedjen, mennyi sok vevője van. Ami igaz is lenne, amíg ott ücsörgök nála, rendre nyílik az ajtó, és németül, angolul tudakozódnak a kuncsaftok. Szekrényt vennének, fényképezőgépet vagy valami mást. Válasza ezért váratlan. - Sokkal többen akarnak eladni, mint ahányan vesznek. Akik másként nem tudják kiváltani gyógyszerüket a patikában, csak ha eladják az édesanyjuk utolsó csipkéjét. Ők vannak a legtöbben. Az új évezred kezdetén, Budapesten, a Klauzál utcában. 2001. szeptember 22. K. Gy. J.