Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos

ber mindig kiszolgáltatott, ha egyetlen csepp eső leesik, szalad haza a nép. Annyit keresnek, amennyi az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés. Manyika autós-motoros körhintáján - bár mindig van mit bütykölni nem fog az idő, a divat. A szükség emelte hosszú évek alatt tíz fillérről száz forintra egy menet áfát, mindezért vidáman kering körbe, sárgán-pirosan, állítható sebességgel. Körös-körül már minden rom, a valahavolt szabadidőközpont is düledezik, a kisszínpadnak szinte már nyoma sem maradt. Egyedül a halászat kis medencéje - most még a téli fahalakkal -, a céllövölde és a köthinta áll, előtte embet puskával. Véletlenül sem talál, pedig csupán egy kétlábas (kétpálcikás) ajándékra céloz. 2000. március 30. Tyápay Katalin Tabáni tárlat az öreg órásműhelyben Túl a Déryné cukrászdán, de a Vérmezőn még innen, szűk csíkján a Krisztina köfútnak, mint valami bűbájos emlékkép, megmaradt néhány ház a régi Tabánból. Nem a nagyon régiből, nem a honfoglalás utáni Kis-Pestből, nem is a középkori Szent Gellértfalvából, Kelenföldből, Alhévízből, hanem a XVII1. század végi Tabánból. Annak a Tabánnak a maradványa, amelyet 1932-33-ban bontottak le teljesen a Nap-hegy és a Gellért-hegy oldalából, a budai vár déli karéja alól. Mit tudunk a Tabánról? A lexikonok korántsem teljes részletességgel számolnak be az egykori rác településről, a girbegurba utcácskákról, a tűzvészről, az Ördögárok árvizéről. Keveset tudunk a Tabánról, ezért hát szinte csodaszámba meg)', hogy éppen itt, szemben a krisztinavárosi templommal és az önkormányzat századvégi épületével egy apró kirakatban korabeli rézmetszetek, fénymásolt grafikák a múltat idézik. Ne tévesszen meg senkit a díszes portál felirata: „Rill Imre órásmester, alapítva 1870-ben". Mert a kis Tabán-kiállítás és a felirat is egyfajta emlékezés a múltra. Rill Ágoston, az 1850-ben született nagyszebeni polgárgyermck-ki tudja, milyen indíttatásból - a kolozsvári Husznik János nagynevű órásmesternél kitanulva a szakmát, Magyarországra telepedik. így kezdődik a tabáni Rillek története. Mert órás lesz aztán Rill Ágoston fia, Rill Imre, s az ő utóda, a Krisztina körúti órásműhely és Tabán-kiállítás gazdája, őrzője, az 1909-ben született Rill Géza.