Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

ra lenn, a járdán, egy másfél tonnás Mercedes árnyékában hajléktalan-forma ember próbál begyömöszölni valami papírfélét egy jutazsákba. Szép napunk van, visszanézve látom: sikerük neki. Az Oktogon az egy nyolcszögű tér, amely a Nagykörutat metszi. A Nagykörút helyén először egy velencei típusú csatornát akartak építeni, de túl sokba került volna, így motorcsónakok helyett most villamost használunk. Az Andrássy utat először Sugárútnak nevezték, aztán Sztálin útnak, majd egy rövid ideig Magyar Ifjúság útjának, később Népköztársaság útjának, hogy most ismét Andrássy útnak hívhassák. Balra, a hatvanas szám alatt mondja a fülhallgatóban a gépasszony - működött az AVH, vagyis a hajdani titkosrendőrség. Megborzongunk. (Klári, az idegenvezető azt mondta, hogy sok turistát izgatnak az ötvenhatos események, kíváncsiak, ki volt Nagy Imre. Néha pedig azt is meg szokták kérdezni, hogy mi az a sok lyuk a házak falán. Klári ezt is elárulja nekik: belövések.) Összefut a nyál Lassan elérjük a Hősök terét. A busz lassan körbehajt. (Közben Klári azt mesélte, hogy hétvégeken, amikor van idejük megállni, a zsebtolvajok rendszeresen kifosztják a turistákat, akik utána megesküsznek rá, hogy többet ide az életben nem jönnek. A turisták viszont időnként lenyúlják a fülhallgatókat, sőt az egyik a múltkor elvitt egy fejpárnahuzatot. Jó ízlése lehet, a huzatra szép nagy betűkkel rá volt nyomtatva, hogy Volán.) A Városligetbe érünk, ahol hajdan királyok vadásztak vadlibára, ma pedig pitbulltenyésztők hajtják a macskákat meg az óvodásokat. Balra a híres Gundel. Hirtelen hangokat hallok: körös-körül összefut a nyál a szájakban nem csoda, lassan ebédidő van. (Klári megjegyezte, hogy a németeket elsősorban az evés és az ivás izgatja ebben a városban. A tiszta forrást keresik, olyan vendéglőket, ahol a budapestiek szoktak enni. Klári olykor nehezen érteti meg velük, hog)' a budapestiek legtöbbje nem szokott vendéglőben enni.) Megyünk tovább. Előbb a kontinens első állatkertje jön, amely még arról is híres, hogy ennél északabbra már nincs is víziló, aztán a kontinens legnyomorultabb vidámparkja. A Vajdahunyad vára-Városligeti tó vonalon nyomulunk tovább, jobbra a végtelenségig lepusztult Széchenyi fürdő, aztán újra a Idősök tere, majd a Dózsa György ót. Beljebb hatolva kiderül, ezt a negyedet azért hív-