Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

2400 forint, a rezsiszámla 4200, a két felnőtt bérlete 900 forintba kerül, a havi benzinköltség 2000-2500 forintra nő. Napi bevásárlásokra 500 forintot terveznek, de ezt a hétvégeken rendre túllépik. 1989-ben még 15 000 forint alatt volt a havi családi költségvetés, 1993-ban már meghaladja a 35 000 forintot, de azért még belefér a rendszeres könyvvásárlás, újság-előfizetés, az 530 forinttal induló HBO, sőt megtakarítás is marad. Az önkormányzati lakás megvásárlásával 1994-ben új kiadási tétel a lakbér helyett megjelenő lakásrészlet és az egyre emelkedő közös költség. A négy BKV-bérlet már 3300 forint, az ebédbefizetések fejenként 1000 forint körüliek, a számlák 7500 forintot visznek el. A családi krach azonban mégsem ezek, hanem a családfő betegsége, munkanélkülisége miatt üt be. Egy kereset marad, a munkanélküli segély összege 5400 forintról indul, majd rokkantsági nyugdíj gyanánt 9000 lesz belőle. Megválnak a húszéves autótól, a kiadásokat lehetőség szerint visszaszorítják, megszűnnek a nagyobb kirándulások. Családi adósságok, kölcsönrészletek, kórházi kiadások, gyógyszerköltségek terhelik a havi költségvetést. Luxuskiadásnak számít a részletre vett gyerekbicikli, az egynapos árubemutatós út Bécsbe. 1997-ben kockázatos lépésről számol be a napló: saját cég alapításáról, kényszervállalkozásról. Az utolsó pedagógusfizetés összege 44 000 forint: innen szép a győzelem. A bt. alapítása 50 000 forintot visz el, és új kiadási tételek jelennek meg: ügyvéd, könyvelő, tb, szja, áfa, aztán, ha lassan is, de konszolidálódik a családi költségvetés. Már az utolsó években járunk. A gyerekek középiskolások lettek, újabb tétel az osztálypénz, a különóra, az alapítványi díj, a nyelvtanulás. Jónak tűnik, hát megjelenik a lakáskassza, fűtéskorszerűsítésre a társasházzal együtt, lakásfelújításra külön. A napi kiadásokra 1000, utóbb már 1500 forintot kell szánni, a fűtés, a villany és a közös költség együtt több mint húszezer forint. A naplóban nincs nyoma könyvre, színházjegyre, kirándulásra szánt kiadásnak, ruhának, cipőnek is csak esetlegesen. Az utolsó, 2001-es bejegyzések szerint időközben a közlekedés vált az egyik legsúlyosabb kiadássá: a gyerekek bérlete 2600, a felnőttek benzinköltsége 15 000-20 000 forint. A telefon munkaeszközzé vált, a számla ritkán kevesebb 10 000 forintnál, és három mobiltelefon is „eszi" a kányákat, havonta általában egy-egy 2500 forintos feltöltés szükséges. Új kiadás lett 1080 forintért a kábeltévé, 6000 forintnál tart a közös költség, egyenetlen, negyedévenként kiugróan drága, 16-22 ezer forint a lakásrezsi. A piaci árak nagyjából megtízszerezik a könyv legelső bejegyzéseiben szereplő 1989-eseket. A kiadási tételek rendre négy számjegyűek, és egyre kerekebbek: a családból már senkinek nincs ideje, hogy tételesen jegyezze