Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

gató véleménye. Különálló egészek, de mégis egy láncba tartoznak. Ezek az üzenetek mindenütt felfedezhetők: metrón, aluljárókban, hidak pillérein, kirakatüvegen, a nyilvános vécékben (ott a legsűrűbben), sőt, az Árpád-híd alján is. Fajtáira nézve sem egységes. Vannak színes, kidolgozott karakterisztikus alkotások, vannak egyszerűbb, olvasható feliratok (throw up-ok) és vannak egyszerűen az üres felületekre „pössentett" karcolatok (tag-ek). Réz szerint a graffitiket nem szabad a hivatalos kultúra szintjére emelni, mert elveszthetik természetességüket, vannak viszont olyan esetek, amikor meg kellene tűrni őket. A srácok előbb- utóbb úgyis rájönnek, hogy hol vannak azok a falfelületek, ahonnan műveik a gondos „tigrisbrigádnak" köszönhetően nem tűnnek el már másnap reggelre. 1995. március 21. Hámori L. László A verda Valamikor nyár elején került a VIII. kerületi ház elé az ütött-kopott, tépett, szakadt Wartburg. Az atlétatrikós, svájcisapkás szaki attól kezdve jókor reggel kelt, kartonpapírt terített a mocskos aszfaltra és naphosszat feküdt olajosan. Berhelte, buzerálta, szerelgette a motort. Kalapálta, kenegette, mázolta a kasznit. Sose bánta, ha szakadt róla a víz. Hosszú hónapok teltek el, míg belekerültek a gépbe a bontóból szerzett nélkülözhetetlen alkatrészek, míg helyére tette az aksit. És egyszer, szürkületkor felberregett a motor. Ült peckesen a volán mögött. Ment egy kört a ház körül. Visszaállt, hátradőlt, de valami üresség volt benne, ami távolról sem emlékeztetett az elégedettségre. Másnap aztán vett egy kettes vodkát és két üveg sört. Beült a kocsiba, szívta a cigarettát, nyelt hozzá és csak bámult maga elé. Majd újrakezdte a festést, mert itt-ott nem volt elég egyenletes. Csiszolt és kent. Valamicskét állított a szelepeken is, hogy ne fogyasszon túl sokat. És szerzett új üléshuzatokat. Hétvégén lemosta és kitakarította az autót. De nem mozdult vele sehová. És ez így ment: lett ősz, lett tél. Reggelente kiment a közértbe, vett valami pálinkát vag)' egy-két üveg sört. Mindig akadt valami társ. Ültek az autóban, cigarettáztak, kortyolgatták a sört napestig. Célját, értelmét vesztette minden.