Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

vidke sétára. A Marriott Szállótól ballagunk el a néhány sarokra lévő Régiposta utcai gyorsétkezdébe. Megdöbbenésre bőven van okunk. Már a Marriott melletti (vélhetően műemlék vagy műemlék jellegű) épületen is málladozik a vakolat, csúsznak szét az erkélylemezek, a tető bádogborítását pedig feltépte a szél. Néhány házzal odébb aztán a felújított falak fölött az ereszcsatornák alól hullik a vakolat, ez egyébként szinte valamennyi házra jellemző. A gyorsétkezdével szemben pizzás világcég óriásreklámja egy omladozó tűzfalon. IIa nekik ez reklám!... - Vannak ennél komolyabb veszélyforrások is - folytatja Szenthe. - Az Uránia mozival átellenben található épületekről például bármikor „leugorhat az utcára" a háromszoros életnagyságú üreges műkő emberalakok valamelyike. Márpedig ahol veszélyforrás van, ott előbb-utóbb megjelennek a veszélyelhárítók is. Akik lehetnek gondosak (Szenthe azt kéri munkatársaitól, hogy a homlokzati díszeket ne törjék össze, ha lehetséges, inkább szereljék le ezeket, és minél sértetlenebb állapotban helyezzék el a ház padlásterében), ám lehetnek kevésbé gondos szakemberek is, akiknek semmi sem számít, csak a „veszélyelhárítás". A Szlovák Kultúra épületéről például el kellett távolítani a szétfagyott díszeket, s ezt oly módon tették meg, hogy a lehulló anyag azokat a párkányokat is szétverte, amelyek egyébként még teljesen jó állapotban voltak. Ráadásul a megrendelőnek eszébe sem jutott az, hogy inkább a csatornák hibájából eredő beázást kellene megszüntetni, így aztán a következő esztendőben újabb díszek estek az esőnek-fagynak áldozatul. Ma úgy néz ki a ház, mint ha legalábbis itt vívták volna az 1943-as kurszki csatát... -Ami egy átlagos lakóépületnél óriási baj, az egy műemléképület esetében egyenesen tragédia, mert pótolhatatlan értékek pusztulnak el - mondja Vízy László, a Műemlékvédelmi Hivatal területi felügyelője. - Korábban ezeket öt-tíz évenként felülvizsgálták, 1992-től a jogszabály szerint már csak húszévenként kell megtenni ezt. Az igazi baj az, hogy a Budapesten található körülbelül ezer műemléképület jó része az önkormányzatok tulajdona, és a jelenlegi állapotukra az jellemző, hogy kisebb és egyedi javításoktól eltekintve a fővárosban öt éve nem újítottak fel önkormányzat tulajdonában lévő műemléképületet! 1 la még csak a felújítások maradnának el, talán nem is lenne akkora baj, hiszen az később - igaz, jóval drágábban - talán még pótolható. Ám amikor egy-egy tetőjavítás, homlokzat-karbantartás miatt értékes szobrok, kariatidák, atlaszok semmisülnek meg, az már jóvátehetetlen. Elképesztő, hogy a régi Nemzeti Színházat úgy rombolták le annak idején, hogy csak egy-két töredéket sikerült megmenteni szobrászati díszei közül. A Nyugati (akkor