Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)
Amiről naponta beszéltünk
tűnő városok és falvak közé tartozik Budaörs, Budakeszi, Szentendre, Solymár, valamint Nagykovácsi, illetve Dunakeszi, Gyál és Gödöllő. Budapest lakosságának fogyása természetesen nem ugyanolyan mértékben érinti a különböző kerületeket. 1960 óta leginkább a III., a IV., a XL, a XV., a XVII. és a XVIII. kerület lakossága nőtt. Óbuda lélekszáma például ez idő alatt megkétszereződött, s a XVII. kerület is csaknem megduplázta lakosainak számát. A növekedés magyarázata az, hogy ezekben a kerületekben létesült a tömeges lakótelep-építések idején a legtöbb új lakás. A legdrasztikusabb csökkenést viszont Pest belső kerületeiben regisztrálták. Belváros-Lipótváros népessége csaknem a felére csökkent az utóbbi évtizedekben, de mintegy negyven százalékkal esett vissza a Terézváros, az Erzsébetváros és a Józsefváros polgárainak száma is. Persze Budán is tapasztalható némi csökkenés: az I. kerületből viszonylag sokan távoztak 1960 óta. A kiköltözés természetesen elsősorban a fiatalabb, mozgékonyabb rétegekre jellemző. így nem meglepő, hogy a pesti kerületek igencsak elöregedtek az elmúlt évtizedekben. 1960-ban például az V. kerületben még 100 gyermekkorúra 89 idős ember jutott, tavaly viszont már 267, miközben az egész fővárost jellemző hasonló mutató 77-ről 141-re emelkedett. 1996. szeptember 6. Sz. I. M. A nagy lakásüzlet első tanulságai Mire elég a tízforintos közös költség? - Pesti bérház ingatag lábakon Budapesten a bérlakások több mint felét vásárolták meg eddig a korábbi bérlők. Szakértők szerint az értékesítés lassan a végéhez közeledik, az eladások száma ebben az évben már jelentősen csökkenni fog. A körülbelül négyszázezer lakásból a folyamat végén százötven-százhatvanezer marad az önkormányzatok tulajdonában. A frissen alakult lakóközösségek máris számos problémával találják szembe magukat, az új tulajdonosoknak rengeteget kellene költeniük az épületek karbantartására, felújítására. A belső kerületek évszázados épületei esetében csak a tetőszerkezet megjavítása tízmilliós tétel lehet, az egy lakásra jutó költséghányad elérheti az egymillió forintot is. Arra a kérdésre, meddig halaszthatók még a felújítások, az érdeklődők ma senkitől nem kapnak választ.