Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

tűnő városok és falvak közé tartozik Budaörs, Budakeszi, Szentendre, Soly­már, valamint Nagykovácsi, illetve Dunakeszi, Gyál és Gödöllő. Budapest lakosságának fogyása természetesen nem ugyanolyan mérték­ben érinti a különböző kerületeket. 1960 óta leginkább a III., a IV., a XL, a XV., a XVII. és a XVIII. kerület lakossága nőtt. Óbuda lélekszáma például ez idő alatt megkétszereződött, s a XVII. kerület is csaknem megduplázta lakosainak számát. A növekedés magyarázata az, hogy ezekben a kerületek­ben létesült a tömeges lakótelep-építések idején a legtöbb új lakás. A legdrasztikusabb csökkenést viszont Pest belső kerületeiben regisztrál­ták. Belváros-Lipótváros népessége csaknem a felére csökkent az utóbbi év­tizedekben, de mintegy negyven százalékkal esett vissza a Terézváros, az Er­zsébetváros és a Józsefváros polgárainak száma is. Persze Budán is tapasz­talható némi csökkenés: az I. kerületből viszonylag sokan távoztak 1960 óta. A kiköltözés természetesen elsősorban a fiatalabb, mozgékonyabb réte­gekre jellemző. így nem meglepő, hogy a pesti kerületek igencsak elöre­gedtek az elmúlt évtizedekben. 1960-ban például az V. kerületben még 100 gyermekkorúra 89 idős ember jutott, tavaly viszont már 267, miközben az egész fővárost jellemző hasonló mutató 77-ről 141-re emelkedett. 1996. szeptember 6. Sz. I. M. A nagy lakásüzlet első tanulságai Mire elég a tízforintos közös költség? - Pesti bérház ingatag lábakon Budapesten a bérlakások több mint felét vásárolták meg eddig a korábbi bérlők. Szakértők szerint az értékesítés lassan a végéhez közeledik, az el­adások száma ebben az évben már jelentősen csökkenni fog. A körülbelül négyszázezer lakásból a folyamat végén százötven-százhatvanezer marad az önkormányzatok tulajdonában. A frissen alakult lakóközösségek máris szá­mos problémával találják szembe magukat, az új tulajdonosoknak rengete­get kellene költeniük az épületek karbantartására, felújítására. A belső ke­rületek évszázados épületei esetében csak a tetőszerkezet megjavítása tízmilliós tétel lehet, az egy lakásra jutó költséghányad elérheti az egymillió forintot is. Arra a kérdésre, meddig halaszthatók még a felújítások, az ér­deklődők ma senkitől nem kapnak választ.

Next

/
Thumbnails
Contents