Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

ezen kívül ma Budapestnek nevezünk, vagyis a város területének jó háromnegyed része, az nem egy egységes várostest része, hanem csupán település-agglomeráció. A negyedik zóna a történelmi városhatárig húzódik. Ezt a város fejlődése során sokáig üresen hagyták, majd ide építtették a nagy lakótelepek tekintélyes részét. Az ötödik zónát az egykori elővárosok alkotják, amelyek a század végétől épültek ki. Budapest mai kulcsproblémáinak eredete nem kis részben az így kialakult területi zónarendszernek „köszönhető". A további okok közül nem elhanyagolható, hogy a város mindenáron Párizst akarta utánozni, illetve Bécset utolérni. Csakhogy - szegényebb lévén - jóval kisebb lett minden: az Opera, a Nagykörút vagy akár csak egy átlagos bérház is. Mindennek a legsúlyosabb következménye, hogy a zsúfolt beépítés miatt Budapest múlt század végén kialakult történelmi várostestében nagyon kevés a zöldterület, alig akad közpark, az utcák pedig rendkívül szűkek. Ez a zsúfolt beépítés nem volt alkalmas arra, hogy a modern városfejlődés igényeinek - közlekedés, parkolás stb. - megfeleljen. A következő bajt a „funkcionalista" városépítés okozta azzal az alapelvvel, hogy „elkülönített funkciójú övezetekre van szükség, mindenekelőtt lakótelepekre". Budapest társadalmi-területi struktúráját ezen folyamatok úgy befolyásolták, hogy négy különféle presztízsű övezetet hoztak létre. Mindenekelőtt az ország igazgatási-gazdasági központját képező belvárosi zónát. A második olyan elkülönült városnegyed, ahol mindinkább a társadalmi elit központosul. E városnegyed túlnyomó részében a budai hegyvidék, Zugló, illetve az Ujlipótváros egy része. A harmadik zóna a munkaerő-lakóövezetek. Ezen kívül találhatók az ipar, a közlekedés és a raktározás hatalmas, városi szempontból holt területei. Az egyes övezeteket tartós esélykülönbségek sújtották az elmúlt évtizedek során. Hiszen az infrastruktúra-ellátásban, az ökológiai és urbanisztikai pozíciókban alapvető különbségek alakultak ki. Ez - a vállalkozói és ingatlanpiac visszajelzése szerint - nagyon komoly mértélúicn fékezi a város fcá/cjclését, mivel igen kis kínálatot nyújt a hazai fizetőképes keresletnek, valamint - a legnagyobb tőkeerővel rendelkező cégek kivételével - a külföldi tőkebevonásnak is. 1993. március 23. Tóth Ákos