Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

A helyek éltetnek egy várost

si Minisztériumon keresztül az állami költségvetésből jutott pénz a klub működtetésére. 1959 januárjától a Művészek Szakszervezete kapta meg a kezelői jogot, amelyet aztán egészen a rendszerváltásig gyakorolt is. Az utolsó nagyobb felújításra 1963-1965 között került sor, ennek azonban enyhén szólva nem örültek a Fészek tagjai. Az épületet tönkretették, kifosztották, az adományként kapott muzeális értékű betendezés eltűnt, a szocreál rongyrázás sokat csúfított a helyiségeken. A hely a művészetek szellemétől mégis új erőre kapott. Változatlanul divat volt az, hogy a hazánkban fellépő jelentős külföldi művészek ingyen szótakoztassák kollégáikat a Fészekben, de nemcsak Marcel Marceau, Yehudi Menuhin vagy Juliette Greco miatt volt érdemes a klubba látogatni. Rendszeresek voltak a filmvetítések, a galériában megrendezett kiállítások, a koncertek, még mindig káprázatos volt az étterem, elegáns fogadásoknak, rendszeres filmforgatásoknak és a művészeti díjak átadásának is otthont adott a Fészek. A jelen kor inkább a túlélés művészeinek kedvez. Mátpedig a Fészek vezetői képtelenek az ügyeskedéste, kényszerűségből viselik lehetetlen helyzetüket, napi gondokkal küzdenek a ház jogi helyzetének rendezéséig. A rendszerváltás után egyetlen esztendőre visszakapták ugyan az épület kezelőijogát, ám ez az idő csak arra volt elegendő, hogy a Művelődésügyi Minisztérium másfél millió forintos támogatásával alapítványt hozzanak létre, s visszautasítsák a Kordax 500 milliós ajánlatát, amely azt valószínűsítette, hogy a klub a jövőben a művészek helyett inkább a menedzsetek birodalma lett volna. Később az állam visszavette a kezelői jogot, s mivel a „társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jogi helyzetének rendezése" várat magára, így a klub tehetetlenül várja a csodát. Saját tulajdonukért még lakbért is fizetnek! Pedig volt olyan nap, amikor a Fészek kasszájában mindössze ötven - nem tévedés: 50 - forint volt. Szponzoroknak nem jó hirdetési terep a Fészek Klub, ezért maradnak az alapítványi támogatások, a tagdíjak, a pályázatok. Fs a klub ennek ellenére él. Bár a nagy kvaterkázások ideje lejárt, azért számtalan színművész, zenész, képző- és iparművész, író, költő és komédiás látogatja ma is a Kertész utcai intézményt. A galéria hangsúlyozottan csak új alkotásokat mutat be, az étterem is működik, filmvetítéseket, előadásokat változatlanul szerveznek. Csak a hangulat kezd egyre szomorúbbá válni. Csoda-e ez egy málló vakolatú, egyre leromlottabb épületben, ahol nap mint nap az a kérdés: lesz-e még századik születésnap? 1997. november 7. Trencsényi Zoltán