Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

netét a prímás. - Amikor véget ért a műsor, ültek csendben, mire megkérdeztem tőlük, hogy meghívhatom-e őket valamire. Ks képzelje, elfogadták. Ennyit a rendszeres, nagy summákról. Pedig a zenészek a borravalóból élnek. Mert ha alkalmazottként muzsikálnak is a vendéglőben, nem sokkal kapnak többet a minimálbérnél. A vendéglősnek még így is havonta legalább százezer forintjába kerül egy három-négy tagú zenekar, amelynek még étkezést is szokás biztosítani - tudom meg Károvits Tamástól, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökétől. A testületnek egyelőre nincs arról nyilvántartása, hogy a körülbelül huszonötezer budapesti vendéglátóegység közül - amibe a büfé is beleértendő - hány zenés van. Az évek óta elmaradozó belföldi vendégeket egyébként még cigányzenekarral sem lehet becsalogatni - vélik a vállalkozók. Az elszegényedő középosztálynak nem telik étteremben enni. A vendéglősök egy része ezért gépzenét használ, ami olcsóbb és helytakarékosabb, mint egy zenekar. Arra számítok, hog)' a prímás úr pocakos, kacsingatós, huncut mosolyú. Olyan bazseválós fajta. Mint a cigányzenészek általában. De nem. A prímás úr, azaz Kuti Róbert nem kacsingatós és nem pocakos, sőt igen jóképű, intelligens fiatalember. Bazseválnia meg nem szabad. A Rézkakas étteremben ez nem dívik. A vendégek hadd vacsorázzanak, beszélgessenek zavartalanul. Közben szól a zene, ami a legkülönfélébb műfajok ötvözete itt, a Veres Pálné utcában. A háromtagú cigányzenekar prímása szerint ma már igazi show-t kell a vendégeknek csinálni. Mert csárdást játszani órákon át nem lehet. Lehet és kell viszont a legújabbat tudni. Például a lilánk filmzenéjét. Annak mostanában nagy siketé van. -Ajó cigányzenekar növeli a forgalmat — állítja Papné Lajtai Szilvia, az étterem társtulajdonosa. - De csak a jó cigányzenekar lehet vonzó. Azoknak, akik nívósán dolgoznak, van munkájuk. Persze kevés helyen vannak jó zenészek. Még előkelő éttetemben is tapasztaltam, hogy erőszakosak, és kéretlenül is a vendég fülébe muzsikál a prímás. A Robiék miatt külföldről is eljönnek hozzánk, mert aki itt megfordul, általában igen elégedetten távozik. Egyébként nem cigányzeneként, hanem szalonzeneként kínáljuk a műsort külföldre. Es ez így helytálló, mert a zenekar nem kizárólag cigányzenét játszik. I Iát igen, a cigányzenészek többsége ma már csak a származását tekintve roma. Műsorukban azonban kisebbségbe került népük zenéje. Kuti Róbert is azt mondja, hogy zavarba jön, amikor egy külföldi vendég a származása felől érdeklődik. Nem könnyű azt megértetni, hogy ő roma, de magyar. Származását tekintve pedig leginkább cigányzenész. Családjában ugyanis emberemlékezet óta zenéltek a férfiak.