Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)

az új Fővámházhoz erünk, mely óriási arányok szerint, nemes és erőteljes renaissance ízlésben fogalmazott épületet Ybl Miklós tervezte és építette. A part ezen pontjáról a Duna szétágazását igen jól belátni, hasonlókép a sík Csepel-sziget felső végét is, melyen több helység tornyai látszanak. A budai pattról csaknem a Duna közepéig behúzódó czölöp-sor a folyamatban levő Duna-szabályozás vonalát mutatja, mely által a Gellérthegyen alul elterjedő sekélyes helyek, nevezetesen az alacsony vízállásnál egészen kilátszó „Kopasz" zátony veszélyei idővel el lesznek háríthatók, minek a főváros különösen jégzajláskor fogja hasznát venni. A Duna mentében lefelé a pesti oldalon látszó nagy épület a tábori kórház, melyen alul a soroksári Duna-ág nemrég töltéssel lőn elrekesztve s ezentúl kikötő gyanánt fog használtatni. A Fővámháztól balra a széles Mészáros-utczába fordulunk, mely már a pesti boulevardok belső gyűrűjéhez fog csatoltatni. Fz derékszögben távozik a Dunától s a hajdan igen silány, jelenleg igen díszes Szénatérre vezet, melyre csillag-alakban hat nagy, széles uteza nyílik, éspedig: a Mészárosutcza, Soroksári út, Üllői út, Stáez.ió uteza, Országút és Keeskeméti uteza. E téren áll a reformátusok temploma, mely 1816—30-ig épült, csinos oszlop-csarnokkal és újabb torony-sisakkal bír. A templomban Zichy grófnő ékes márvány emléke van. A téren áthaladva, mellesleg végignézhetünk a széles Üllői úton, melyen számos ház épül. A vége felé látszó nagy épület az Üllői kaszárnya, azon innen a háromemeletes „köztelek" látszik. Mi azonban be nem fordulva, egyenest az Országút felé tartunk, hol a Nemzeti Múzeum ötlik szemünkbe, melynek csinos parkjában Kazinczy és Berzsenyi érez mellszobrai állnak, ifj. grófVay Miklóstól. Mi azonban ez alkalommal kívül kerüljük meg a parkot, a múzeumtól jobbra bekanyarodván a Múzeum-utczába. Ezen uteza még 3 évvel ezelőtt síkét, ronda, éjjel veszedelmes sikátor volt; az Országút felőli sarkán, hol most díszes házcsoport készül, melynek sarkát az Első I lazái Takarékpénztár (Ybl tervei szerint épült) háza képezi, akkoriban a hírhedett „Két pisztoly" vendéglő, helyesebben korcsma állt. A Múzeum-utczában s a múzeum mögött az utóbbi évek folytán igen díszes aristokratikus telep épült, mely többnyire főnemesi palotákból áll. Éspedig a sarok-épülettől negyedik ház a gr. Károlyi Ede és Sándor palotával egybekötött bérháza (építették Szkalniczky és Koch), utána az ugyanazok által épített gr. Zichy N. János palotája következik. Átellenben az Otpacsirta-uteza sarkán gróf Károlyi Alajos palotája ötlik szemünkbe, úrias előcsarnokával és franczia mansardtetejével. E palotát Ybl építette franczia renaissance modorban; mögötte igen ízléses díszkertecske terül, melyre csinos hozzátarto-