Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)

nan az átkelő propellerrel, mely a hegy alján állomásozik, gyorsan át Pestre, hol - kivált holdvilág esetében - a vacsorát a Városligetben lesz jó elkölteni. Második nap: Délelőtt az Akadémia, az Országos (Eszterházy-) Képtár s a Vigadó falfestményeinek megtekintése; délután kirándulás a Zugligetbe, honnan a Svábhegyen át térhetni vissza, vagy a Svábhegyre s onnan át a Zugligetbe, mely alkalommal, aki jól gyalogol, a János-hegyet is megmászhat] a. Kényelmesebben éhez az, ki e nevezetességeket 3 napra osztja el következőleg: Első nap: Délelőtt Akadémia, Képtár és Műtárlat (mindkettő ugyanott). Délután a város megtekintése és városligeti séta. Este kirándulás a Gellérthegyre (a Fővámháztól propelleren kelvén át a Dunán). Azután színház, Új világ vagy Erzsébet-sétány, vagy mind a három. Második nap: Aki korán kel, a Dunán kiválókig sok aranyat lel, különösen ha a Margitszigetre hajókázik s ott megfürdik. 9 órakor vissza s el a Múzeumba. Délután Zugliget, fölsétálás a János-hegyre, onnan le a „Szép juhásznő"-höz s innen társaskocsival vagy oda rendelt bérkocsival vissza a városba. 1 íarmadik nap: Reggeli a Császárfürdőben s ugyanott fürdés az igen kellemes uszodában; vagy pedig ahelyett gőzfürdő a Ráczfürdőben, melyet nem kell elmulasztani. Délelőtt megtekintése a Vigadónak s az igen érdekes Közvágóhídnak, mely valóban mintaszerű intézet. Délután kirándulás lóvasúton (vagy vasúton) Palotára s onnan gyalog vagy kocsin Fóthra a gróf Károlyi parkja és a szép templom megtekintése végett; vagy pedig ehelyett kirándulás vasúton Gödöllőre s annak környékére. Aki még negyednap is Pesten van, az hajón menjen Visegrádra, honnan még aznap visszatérhet. Akinek ideje van huzamosabban tartózkodni a magyar fővárosban, az alább meg fogja lelni a szükséges utasításokat és tanácsokat. Pesti séta Ha a nyájas olvasó nem átallja vezetésünket elfogadni, úgy most néhány óra alatt be fogjuk járni a város főbb részeit, egy-egy pillantást szentelve a kiválóbb épületeknek, amennyiben ezek az idegent is érdekelhetik. Kiindulási pontul a Ferencz József terét választjuk, a főváros e legszebb közterét, melynek a környező nagy és részben emlékszerű épületek, úgyszintén az alatta hömpölygő fenséges folyam s az ezen túl emelkedő bájos budai halmok többszörös érdeket kölcsönöznek. Mindenekelőtt hatalmas vonzerőt gyakorol a szemre és hosszasan leköti a figyelmet