Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
Buda-Pest, a magyarok fővárosa
Pes t át te kin té sei ~e kétségkívül a Gellérthegy, hol a látogató az csillagászintézet jeles távcsövein át nézheti a mennyezet roppant világait, s hol nyájasan fogadtatik; továbbá a támfal, a fegyvertár és a gróf Sándor-féle palota között a György téren a várban s végre a hajdan kopár vároldali új utak a legalkalmasb pontok. Valamivel ugyan távolabb, de szinte nagyon kellemes kilátás nyílik Pestre, a Dunára, az elláthatlan rónára a budai hegyek egyes csúcsairól is. Legérdekesb ezek közül a Jánoshegyről, a „menny , '-ről (Mimmel), az isten szemétől (Aug-Gottes), s a Svábhegy több pontjairól élvezhető kilátás. Buda élttekintésé 1 ~e egyetlen egy pont sem alkalmas, nem engedvén a város fekvése általános áttekintést minden városrészek fölött. A parti vidék átnézésére egész kiterjedésében a Gellért hegyétől egész a Margit-szigetig fel s még tovább O-Buda felé, alig lehetne alkalmasb pontot választani, mint az új városház megújított s fellebb emelt tornyának tetejét; kisebb mértékben élvezhetni e táj szépségeit a kereskedői épület emeleti tornáczáról. E két pontról elláthatni a parthosszati házsorokat s a Várnak keleti oldalát. A bástyáról, a Vár nyugati felén, átnézhetni a Krisztina-várost s a völgyet, mellybe beléépíttetett a Generalréttel, a Városmajor telepeivel s a Morváth-kerttel egyetemben. Balra az előbb rejtve maradt része a Ráczvárosnak vonódik fel a Gellérthegy szirtfalai felé jobbra pedig a hegyláncz nyílik meg, s a leggyönyörűbb vidékeket, minő a Zugliget, a Szép Juhászné sat., miket utóbb érintendünk, láttatja. A Vár nyugati oldala átnézésére legalkalmasb lenne a General rér közepét vagy távolabbról, a nyugatra felkanyarodó s a Svábhegyre vezető dombok valamelly pontját választani.
