Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

Buda-Pest, a magyarok fővárosa

Mindezzel együtt átfogó és élményszerű képet rajzol a reformkori PestBudáról. A két város fekvésének, területének és népességének leírása után sétára hív a belvárosban, a Lipótvárosban, a Józsefvárosban, a Terézvárosban, a Ferencvárosban, bemutatja a városrészek nevezetességeit; felsorolja a nyilvános kormányszékeket és hatóságokat, a nyilvános intézeteket (egyetem, Akadémia, iskolák, múzeumok, kórházak); szellemi s társadalmi élet címszó alatt a kávéházakról és a pesti sajtóról szól; az olvasó figyelmébe ajánlja a mulatóhelyeket, a színházakat, a fürdőket, de a temetőket is. A könyv míves acélmetszetein az épülő Lánchíd, a Városház, a Megyeház, a Rcdoutc-épület és a Múzeum látható. Az első magyar nyelvű útikalauzból a Lipótvárost bemutató fejezetet, valamint a Pest és Buda „áttekintését" segítő tanácsokat választottuk. Má

sodik fordulatunk A Leopold- vagy Újvárosi veendi szemlére. Ma előbbi kiindulásunk pontjáról tekintjük, a LcopoldV áros folyamellen föl éjszak felé terjed, a belső várostól a Nagyhíd utcza választja el, a Teréziavárostól a Váczi /// (meIIvet nem kell a Váczi utazóval felcserélni), nyugatról a Duna mossa. Egészen rónán fekszik s napról napra tovább terül, még tömérdek hely levén háztelkek számára. Az új Lánczhíd a Lcopoldvárosba fogja az összes kereskedelmi életet - Pest lényegét - varázsolni, s a város folyamellenében fölfelé ezen városrész terepén fog mindegyre messzebb nyúlni. Első, futó pillanatra meg lehet ezen városrészen ismerni, hogy a legfiatalabb és hogy már helyzete miatt - közvetlenül a Dunához simulván kiváltképen hivatva van Pest jövő nagyságának s európai jelentőségének központjává alakulni, s e hivatásának meg kell felelnie, ha békében folyandnak le a napok s a város lassankénti kifejlődése erőszakosan félbe nem szakasztatik. A Leopoldváros utai s utczái általánosan szélesek és szellősek, a házak építésmódja könnyű és csinos, többnyire mindnek megvan tág udvara, széles világos lépcsője, új divatú magas ablakai, mik a lakást e város részében olly kellemessé teszik. A térek vagy piaezok itt szépek s tágasak, közülök legnevezetesb s a város téréi közt legmeglepőbb, legelsőbb rangú Az Ujpiacz, melly teljes joggal neveztethetnék a piaezok királyának, mert akár nagyságát, akár rendszerességét tekintve, alig akad társa. Egy majdnem tökéletes négyszöget képez, mellynek hossza 93, szélessége pe-