Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
GAAL GYÖRGY A tudós palótz (1083-1804)
széken kívül, a dumának kotsissa lovastul s szánkástúl megállani kénszcríttetett, azt mondotta a mészárosnak: llallod-é? Mért nem lódíttod el a sok népet, hogy a tekintetes asszonyomat a theátrombavihessem? De a mészáros azt felelte: Nekem a három hétig álló húsomat ideén el kell adnom, mert másképpen megbüdösödik, de te várhalsz az asszonyoddal, mert az egy fertály óráig várván tsak meg nem büdösödik. - Bczeg befelé rántotta a fejét a díszes dáma, ezt hallván, mindjárt-is betsükta a kiss ablakot, hogy még az igazán felelő mészáros szavainak hangját-is kizárhassa az üveges szánkájából." (Második kötet, negyedik levél) „Most tsak a bál-házoknak neveit, és azok eránt való tudósíttásokat fogom elő-számlálni. Ebből kiláthattya Sógor Uram, hogy ezen helyeket felkeresni, és azonoknak hirdető tzéduláit elolvasni nagy fáratságomba telt. - De azért Sógor Uramtól nem sokára egy kiss farfangi subsidiomot várok. Legelőször következik a' Budai nagy Réduit, azutánn a Falka szála. Harmadszor a Fátszán. Negyedszer Kámhel. Ötödször az Aufholter. Hatodszor a Három Kapások szállá/a. Hetedszer a Vad ember. Nyóltzadszor a Rá/zvárosi Korona, ahol már sokan szalma koronával megkoronáztattak. Ezek Budán a legnevezetessebbek. A Pesti Szállók eképpen következnek, tudni illik: Először A hét választó herlzegeknek fő Redulli szállá/a. Máfodszor a Ilakkér apró Redut /a. I larmadszor a Fekete, avagy talán jobban nevezendő Kormos Redut, ahol sokan táskájukat, s lelkeket bé-feketítik. Negyedszer íVMvtn' Pipánál való szála. Ötödször <y/y ; / Törökök. Hatodszor a Fiakkerok száliája. Hetedszer a' Gatyások száliája. Nyóltzadszor a Fa-vágók szálfája, sat. lis ez a Lajstroma a leg-hiressebb budai s pesti száliáknak. De hogy Sógor Uram a Eő Reduttokat-is jobban esmérhesse, szükséges, hogy azokat maga meglátogassa." (Második kötet, hatodik levél) „Mivel most az idő igen kellemetes, a minap egy bétsi svalléral a Budai Bástyán sétálgattam. De annak (tudniillik a bétsi Miskának) az egész Bástya nem tetszett, se a fekvése Budának, s azért mindent megcritizált, ami tsak szemébe akadt. Sőtt azt-is mondotta, hogy ha ő parantsolhatna, az egész Budai Bástyát más formára építtetné, mert (úgy monda) az egész arkitekdura semmit sem ér. Én azt gondoltam, hogy tudja a manó mitsoda nagy nagy architektusnak kell lenni a bétsi Miskának, de más valaki azt mondotta nékem, hogy ezen svallér nem egyébb, mint egy bétsi csizmadiának a fia legyen, akit az attya Magyar Országba küldött; hogy a maga hazáját-is megláthassa. (Negyedik kötet, harmadik levél)