Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

SZERB ANTAL Budapesti kalauz (1935)

szorgalmazója, és a legfiatalabb, a csöndes, nagyon művelt Szerb Antal. Sa­ját bevallása szerint műveltségét főként gyógyíthatatlan álmatlanságának köszönhette. „Az frodalomtörténet-nek nagy sikere lett. Divat lett róla beszélni, idéz­ték találó megjegyzéseit - írta L-ándy Dezső. - Szerb Antal egyszerre reflek­torfénybe került. Illett elolvasni az akkor megjelent új könyvét, a Hétköz­napok és csodák-2X... Ebben az időben ismét összejártunk. A közben eltelt másfél évtized alatt Szerb Antal alig változott, csak kerek szemüveg nőtt az orrára, ami alól épp olyan érdeklődéssel szemlélte, arcán szerény, de ugyan­akkor gúnyos mosollyal, mint fiatal korában, a világot. Egy pesti, harmad­rendű kocsmában, melyet a baráti kör Kis Piszkosnak becézett, szoktunk összejönni: a Kerényi-tanítványok, Devecseriék, fiatal régészek, nyelvé­szek. Ha vita közben megszólalt, öröm volt hallgatni... Mi anyagot kerestünk akkor terebélyesedő kiadónk, az Officina részére. Ödön bátyám csalhatatlan érzékkel rátalált Szerb egy cikkére, mely a Nyu­gatban jelent meg. s amiből szép amatőr-könyvet lehetne fabrikálni: Buda­pesti kalauz Marslakók számára. Valóban az lett belőle. Kolozsváry Sándor csi­nálta a művészi fedőlap-rajzot, a belső iniciálékat, és a kis mű, mely jóformán visszhang nélkül tűnt el a folyóiratban, most minden sorával értel­met kapott. Erezni lehetett, hogy írója szereti, sőt nagyon szereri - ha néha meg is mosolyogja - szülővárosát. „A pesti parton - írja - zenés kávéházak nyíl­nak és csuknak, a budai parton gesztenyefák. A Pasarét lakói kicsiautóikon be-besza­ladnak kicsi bankjukba; akik egy skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi kertjét dicsérgetik. Olyanok, mint az emberek. Es az Új-Lipótvárosban minden egyszerű és tárgyilagos: Kétszoba-haliaz egész városnegyed? dacosan, fi­atalosan és lendülettel leplezik lakói halvány életük egyetlen őszinte valóságát: hogy nincs pénzük, senkinek. " A könyv illusztrátora, Kolozsváry Sándor, aki Li 19-ben született, akkori­ban még csupán 1 Iaranghy Jenő díszítő festő és plakáttervező tehetséges tanítványa volt az iparművészeti iskolában. Kolozsváry rajzainak igazi nagy erénye a szerény háttérbe húzódás volt a bölcsen mosolygó szöveg mögött, ugyanakkor ki is emelte a szöveg szép, gondos szedését. „A könyvre az év végén megkaptuk a Bibliophil Társulat díját" - mondja Lándy Dezső. Ettől kezdve Szerb Antal az Officina szerzői, külső munkatársai közé tar­tozott, mint Rexa Dezső várostörténész, Honti János népmesekutató vagy Kerényi Károly ókori vallásfilozófus. Lefordította és bevezetéssel látta el Kolumbusz naplóját a „esillagos sorozat" néven ismert Officina Kiskönyvtár részére. Itt jelentette meg A királyné nyak/áncá-i, ezt a letehetetlen kultúr­történeti „ponyvaregényt". S 1943 nyarán jelentkezett ötletével: száz vers, eredeti nyelven és magyar fordításban, azoktól a költőktől, akiket a legjob-

Next

/
Thumbnails
Contents