Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

GRACE HUMPHREY Járjuk be együtt Budapestet

apáét és fiúét, akiket a házmesterné följelentésére letartóztattak a bolsevisták, majd éjfélkor erre a helyre hurcolták és a Dunába dobták őket. Keserű kommentár a kommunista uralomhoz 1919 tragikus hónapjaiban. Ennek a szép városnak egyik legnagyobb kincse a Margitsziget - a helybeliek csak a Szigetnek hívják -, amely csillogó ékszerként fekszik a Dunán, és Pesttel meg Budával is a híd Y-ja köti össze. Egykoron József főherceg tulajdona volt, ma pedig a városé ez a hatalmas, százötven acre területű park. A városból gőzhajóval lehet átkelni, de autóbuszjárat is van, majdnem a Sziget vegéig. A tornaiaknak erődjük volt itt, híres fürdőjüket meleg vizű forrás táplálta. A Duna szabályozásakor - ami megszüntette a szigeten olykor átsöprő ár veszélyét - ez a forrás eltűnt. Am ismét megtalálták, száznyolcvan méter mélyre lefúrva. És ugyanez a kénben és szénsavban gazdag forrás látja el vízzel a modern fürdőt, a közeli hotelt és szanatóriumot, valamint a nyitott uszodát, a fölösleg pedig a sziklákon lezúdulva a Dunát gazdagítja. Gyógyító erejéből az idők folyamán mit sem vesztett, a mai betegek éppoly hálásak, mint a rómaiak voltak, akik márványtáblákon köszönték meg a múzsáknak vagy Apollónak, hogy e szigeten meggyógyultak. (A táblák a Nemzeti Múzeumban megtekinthetők.) A zenélő kút a Margitszigeten 1940 körül Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára