Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD Bécs és Budapest

nyílik Pestre). Az Alagút-bejárattól jobbra 7 percnyi gyalogos út vezet a Dísz térre (203. oldal), ahonnan a kocsiút a hídtól jobbra, a Hunyadi János úton kanyarog fölfelé (gyalog 20 pere a Lánchídtól). - A Szent György téren keletre áll a Miniszterelnökség épülete, Pollack építette 1806-ban, északra a Kallina tervei szerint reneszánsz stílusban emelt Honvédelmi Minisztérium (Térkép 12). A Királyi Várat (Királyi palota; Térkép C5; belépés lásd 179. oldal; a vezetés Vz óra hosszat tart) Zsigmond király kastélya helyén, Mária Terézia uralkodása idején (1749-71) építették, 1849 után helyreállították, és 1894-1906 között Ybl és Hauszmann barokk stílusban számottevően kibővítette (860 helyiségből áll). A dunai front hossza 304 méter; a középső épületrészt 62 méter magas kupola koronázza. A várudvari bejárattól balra Stróbl (1905) Mátyás- vagy Vadász-kútja áll. A bejárattól jobbra feljárat az Erzsébet királyné Emlékmúzeumba, amely három szobában számos emléket őriz a királynéról (11898); belépés lásd. 179. oldal. A várudvar bal oldalán áll az 1769-ben épített, 1895-ben felújított István-kápolna, amelyben az 1087-ben szentté avatott első magyar király, István (11038), az ország védőszentje jobb kezét őrzik relikviaként (belépés a sekrestyés által), és a várkapitányság, ahol az udvar belső részének megtekintéséhez szükséges belépőjegy váltható. A Vár belsejét pompásan alakították ki. A román stílusjegyekben gazdag déli szárny a Szt. István-terem. A keleti és a dunai oldalon a nagy Díszterem; a Habsburg-terem márvány mellszobrokkal és Lötz Károly festményével a kupolában, a Tánc- vagy Díszterem, ahol az országgyűlés ünnepélyes megnyitóit tartják, ehhez csatlakozik a büfégaléria. - A krisztinavárosi szárnyban van a jelenleg a kormányzó által lakott királyi lakosztály. - Itt, a második emeleten van továbbá a koronaőrség által őrzött, hozzáférhetetlen helyiség a koronával és a magyar uralkodói jelvényekkel: Szent István koronája (XI. sz.), a jogar (1030 körül), az országalma (a XIV. sz. elejéről), a kard (XVI. sz.) és a koronázási palást (eredetileg XI. századi miseruha). Az udvari lovarda előtt áll 1900 óta Vastagh bronz szoborcsoportja, a Csikós a lovával. — Az udvarkertből, amely teraszosan egészen a Dunáig ér, pompás kilátás nyílik Pestre; felül, a középső épület előtt, a Duna felé néz Savoyai Jenő herceg Róna József (1899) által alkotott bronz lovas szobra. A Szent György tértől északra jutni a Dísz térre (Térkép C4), ahol a Zala Gy. által 1893-ban emelt Honvéd-emlékmű látható az 1848/49-i harcok emlékére. A tér déli felén emelkedik a Honvéd Főparancsnokság kupolával díszített épülete, amely Kallina tervei alapján 1896-ban épült.