Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)
Pest látképe 1875 körül Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára a Lánczhíd. E világhírű építmény 1842—49-ig emeltetett egy részvénytársaság által, melynek élén gróf Széchenyi István és báró Sina György állottak. A terveket William Tierney (Mark angol mérnök készíté, kinek fivére Clark Ádám vezette az építési munkálatokat. [Szerzőnk ill lived, ei kél Clark nem voll testvér pár, csak névrokonok voltak. A szerkj A költségek összege 4,412,628 pengő frt. volt. A közlekedésnek 1849 novemberében adatott át a kész mű, mely, mióta 1849-iki április 23-án a császári hadsereg a hajóhidat elégette, Buda és Fest között az egyetlen állandó összeköttetést eszközli. A víz mélysége a középső oszlopok körül mintegy 40 láb, a híd hossza 1230 láb, a két középső oszlop közti távolság 600 láb, melynél nagyobb sokáig a világ semmi lánczhídjánál elérve nem lőn. Az oszlopok, helyesebben pillérek, óriási mauthhauseni gránit-koczkákból rakvák, az ezeken álló diadalkapu alakú 42 láb m. hídnyilások pedig sóskúti fövenykőből épültek. A parti pilléreken négy kolosszális nyugvó oroszlán látszik, ezek Marsaiké pesti szobrász művei; talapzataik előlapjait a Széchenyi és Sina esaládok érez dombormívű czímerei díszítik, míg az oldallapok kettőjén (egy budain és egy pestin) következő nemrég bevésett aranybetűs föliratot olvassuk:
