Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

KASARDA, JOHN D A város ahol emberek élnek és dolgoznak: változó városok és elnyomorodó városnegyedek

11. táblázat A szociális segélyben részesülő háztartások száma a 100 legnagyobb városban, 1970-1990 között 1970 1980 1990 A szociális segélyből élő háztartások A 100 városban összesen (ebből a háztartások %) 971 870 7,5 2 107 190 11,4 2149 132 11,0 A szegény övezetekben (a háztartások % ezekben a övezetekben) 545 549 18,8 1 321 582 23,2 1 432 575 21,5 A különösen szegény övezetekben (a háztartások % ezekben a övezetekben) 151 890 28,1 467 105 36,4 597 090 32,8 Az elnyomorodott övezetekben (a háztartások % ezekben a övezetekben) 75 024 36,2 609 104 36,4 665 596 34,6 A különösen elnyomorodott övezetekben (a háztartások % ezekben a övezetekben) 49 065 36,7 211 267 36,7 205 896 37,6 Források: 1990, Census of Population, Tape File 3A; 1980, Census of Population, Summary Tape File 3A; 1970, Census of Population, Fourth Count géppel olvasható adattár. A közsegélyekből élők száma 1970-ben kiugróan megemelkedett, majd az 1980-as években egyensúlyba került. Ali. táblázat szerint 1980 és 1990 között az állandó szociális segélyen élő háztartások abszolút száma a 100 városban marginálisan emelkedett, míg az arányuk marginálisan csökkent. Az utóbbi csökkenése a súlyosan elnyomorodott térségek kivételével valamennyi szegény övezetben megfigyelhető. Érdemes megjegyezni, hogy a különösen szegény övezetekben a háztartások kétharmada és a súlyosan elnyomorodott övezetekben 62 százaléka nem részesül állami támogatásban. Az elmúlt két évtized alatt sok tudományos munka foglalkozott a lakóhelyi szegregáció és elszigetelődés káros következményeivel és a belső városrészek problémáinak összefüggéseivel. Ezek a problémák a következők: alacsony színvonalú állami iskolák, a munkavállalási kilátásokat érintő kapcsolatteremtési hiányok, a kívülállók negatív sztereotípiái és sok egyéb. Az afro-amerikai vs. fehér szegregáció 1970-1990 közötti mértékének megállapítása érdekében a szegregáció mérésének hagyományos módszeréhez folyamodtunk, és eltérési index-számításokat végeztünk. Az eltérési index két faji közösség között a lakóhelyi szegregáció mennyiségét méri