Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

THOMAS J. SUGRUE A városi szegénység szerkezete: a tér és a munka újjászerveződése az amerikai történelem három korszakában

korabeli leírások állításaira hagyatkoztak. Azt senki sem vitatja, hogy a szegénység az amerikai történelemben mindvégig létezett, de a társadalomtudósok adottnak tekintették a gazdaságilag nélkülöző egyének bizonyos csoportjainak létezését, és meg sem próbálták a nélkülözés okait és megnyilvánulási formáit rendszerben vizsgálni. A szegénységet nem lehet állandó történelmi klasszifikációként kezelni, hanem úgy kell tekinteni mint olyan viszonyt, amelyet az adott gazdasági és térségi kontextus termelt ki. Ez a tanulmány ebben a megvilágításban, azaz a munka és a gazdasági lehetőségek változó szerkezetében vizsgálja a szegénység etedetét és a városok gazdaságföldrajzának átalakulását és tárgyalja megnyilvánulási formáit. Az Egyesült Államok történetének három korszakában: az iparosítás kezdeteinél (kb. 1840-1890 között), a korporációs ipari vállalatok kialakulásánál (kb. 1890-1950 között), valamint a posztindusztriális átalakulásnál (1950-től napjainkig) hasonlítom össze az északi ipari városok szegénységét, amellyel azt kívánom bizonyítani, hogy ma a szegénység meglepően új 3 James T. Patterson: America's Struggle Against Poverty, 1900-1985. Cambridge, Harvard University Press, 1986., 13. jegyzet: „a szegény emberek longitudinális tanulmányozásának hiánya". Érdekes észrevétel arra vonatkozóan, hogy miért íródott a szegénység története általában „fölülről lefelé" Rot Lubove tanulmánya: Pittsburgh and the Uses of Social Welfare History In: Samuel P. Hays (szerk.): City at the Point: Essays on the Social History of Pittsburgh. Pittsburgh, University of Pittsburgh Press, 1989., 295 old. Számos kitűnő tanulmány jelent meg a szegénység enyhítéséről és a reformerek szegénységhez való viszonyáról, különösen a 19. századi Amerikára vonatkozóan, de kevés kísérlet történt rá, hogy a szegénység társadalomtörténetét megírják. Lásd például Robert Bremner,- From the Depths: Ehe Discovery of Poverty in the United States. New York, New York University Press, 1956; Raymond Mohl: Poverty in New York, 1783-1825. New York, Oxford University Press; Susan Grigg

: The Dependent Poor of Newburyport: Studies in Social History 1800-1830. Ann Arbor, UMI Research Press, 1984; Priscilla F. Clement: Welfare and Poverty in the Nineteenth-Century City: Philadelphia 1800-1850. Rutherford, N.J., Fairleigh Dickinson University Press, 1985. A városokról író történészek rendszerint a korabeli terminusokkal írják le a szegényeket, de ritkán térnek ki a szegénység részletes vizsgálatára. Lásd például Edward Spann: Ehe New Metropolis: New York City 1840-1857. New York, Columbia University Press, 1981. Még a városi szegénységről szóló modern kori írásoknak is — például Stephan Themstrom: Poverty and Progress: Social Mobility in a Nineteenth-Century City. Cambridge, Harvard University Press, 1964 — kevés mondanivalójuk volt a szegénység megoszlásáról és okairól az amerikai városokban. Érdekes, hogy az amerikai szegénységről írott legjobb történeti munkák a gyarmati korszak viszonyait mutatják be; lásd a 6. lábjegyzetet. Néhány korábbi vizsgálódás (egészen különböző nézőpontokból): Robert E. Cray, Jr.: Paupers and Poor Relief in New York City and Its Rural Environs, 1700-1830. Philadelphia, Temple University Press, 1988.; Cristine Stansell: City of Women: Sex and Class in New York 1789-1860. New York, Knopf, 1986; Eric Monkkonem Jbe Dangerous Class Crime and Poverty in Columbus, Ohio, 1860-1885. Cambridge, Harvard University Press, 1975; Michael B. Katz: Poverty and Policy in American History. New York, Academic Press, 1983.