Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

JAMES H.JOHNSON JR.-WALTER C. FARRELL JR. Újra tűz van

tásuk megváltoztatása nagy, vertikálisan és horizontálisan integrált cégek növekvő koncentrációját eredményezte a gazdaság kulcsfontosságú ágaza­taiban. Gazdasági hatalmukból és piaci uralmukból következően ezek a nagy vállalatcsoportok gyorsan és gazdaságosan tudták tőkéjüket olyan bel­földi vagy külföldi helyszínekte mozgatni, ahol hasznot húzhattak az olcsó munkaerőből. Egyre több bizonyíték van rá, hogy a szövetségi kormányzat, különösen Bush vezetése alatt, az adófizetők pénzét használta amerikai cé­gek ösztönözéseié, hogy azok külföldre telepedjenek, különösen közép­amerikai országokba. Emellett, különösen Reagan idejében, a szövetségi kormány, hogy elősegítse a versenyképességet az Egyesült Államokon belül is, könnyített a környezetvédelmi előírásokon, és jelentős pénzt vont el azoktól a kormányhivataloktól, amelyek feladata a munkahelyi egészség, biztonság, a kártérírés, a munkaerő-felvétel, a munkáltatási és előléptetési törvények betartatása lett volna. A laissez-faire üzleti klíma felelős azért, hogy a gyárak kivonultak a város­ból, s ezáltal drasztikusan csökkent a foglalkoztatottság. Ugyanez siettette az új ipari területek kialakulását az országban — a kertvárosokban, előváro­sokban és a városon kívüli területeken —, de segítette a gyártási tevékeny­ségek elköltözését harmadik világbeli országokba. Az Egyesült Államok tá­jain megjelenő új ipari parkok általában olyan helyen találhatóak, ahol kevés a fekete a helyi munkaerőpiacon, és kevés fekete él olyan távolságban, ahonnan még érdemes ingázni. Sehol sem volt ennek a politikának a hatása olyan szembeszökő, mint Dél- és Közép-Los Angelesben. 1978 és 1989 között körülbelül 200 000 jól fizető gyári munkahely tűnt el a Los Angeles-i gazdaságból. Az ipar kivonu­lásának legnagyobb kárát a város tradicionális ipari központja, Dél- és Kö­zép-Los Angeles látta. Miközben például a helyi munkaadók megfelelő helyet kerestek új gyáraiknak, a jól fizető, stabil állások sorra tűntek el a vá­rosnak ebből a részéből. Ezek a látszólag hétköznapi döntések segítették elő az új foglalkoztatottság-növekedés csomópontjainak, a „gyárvárosok­nak" a létrejöttét San Fernando Valleyben, San Gabriel Valleyben, El Segundóban, a Los Angeles megyei repülőtér szomszédságában, és a közeli Orange megyében. Nagyon kevés fekete vagy latin-amerikai él ezekben a városokban, sokszor egy sem, és földrajzilag megközelíthetetlenek Dél- és Közép-Los Angeles lakói számára. Ezzel egyidőben néhány Los Angeles-i székhelyű munkáltató gyártóso­rokat épített ki mexikói határvárosokban: Tijuanában, Ensenadában és Tecarében. 1978 és 1989 között 215 Los Angeles-i székhelyű cég vett részt ebben a dekoncentrációs folyamatban, köztük a Hughes Aircraft, a Northrop, a Rockwell és más kisebb cégek. A tőke ilyen mértékű menekü-

Next

/
Thumbnails
Contents