Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

JAMES H.JOHNSON JR.-WALTER C. FARRELL JR. Újra tűz van

Ezek az átmenetek az ottani üzletekben és lakóközösségekben nem voltak konfliktusmentesek. A három kisebbségi csoport — ázsiaiak, feketék, latin-amerikaiak — kemény versengésben és konfliktusban vannak egymással a munkákért, lakásokért és más javakért, így a város hatalmi pozícióiért is. A leghevesebb konfliktus a feketék és a koreai boltosok közt alakult ki. A Dél- és Közép-Los Angeles-i hátrányos helyzetű feketék a koreai kereskedőket külföldinek tekintik, akik magas áraikkal kihasználják őket, visszautasítják a fekete munkavállalókat, profitjukat nem forgatják vissza a helyi társadalomba, durva és udvariatlan magatartást tanúsítanak a fekete vásárlókkal szemben. A Los Angeles-i fekete-koreai kapcsolatok szakértője, Edward Chang szerint a feketék iránti tisztelet hiánya abban a koreai sztereotípiában gyökerezik, hogy a feketék „bűnözők, segélyből élnek, drogosok és/vagy lusták". A koreaiakban ezek a sztereotípiák még Egyesült Államokba érkezésük előtt alakultak ki, Chang szerint a helyi amerikai mozifilmek, tévéműsorok, illetve az ametikai katonák számára sugárzó tévé műsorainak hatására. A Rodney King-ügy ítélethirdetése előtt a koreaiak és feketék kapcsolata Los Angelesben a krízishez közelített. A feketék nyíltan feltették a kérdést, hogyan képesek a koreaiak tőkét szerezni új üzletek nyitásához és régebbiek átvételéhez, miközben az igyekvő fekete vállalkozók nem képesek szert tenni hasonló vagyonra. A Los Angeles Sentinel, a város vezető fekete hetilapja rendszeresen támadta az ázsiai boltosokat udvariatlanságuk miatt, és jelentette a fontosabb és a lényegtelen konfliktusokat is. Azonban a Latasha Marlins ügyében hozott, már említett ítélet (amely a Rodney King-ítéletet csak pár hónappal előzte meg) volt az utolsó csepp, ami miatt a fekete lakosság és a koteai boltosok közti konfliktus Dél- és Közép-Los Angeles-i válsággá eszkalálódott. Az 1992-es zavargások vizsgálata alátámasztja azt a megállapítást, hogy a fekete lakosság és a koreai kereskedők gyorsan romló kapcsolata ugyancsak oka volt a felkelésnek. A gyújtogatás és fosztogatás stratégiai célpontjai a koreai üzletek voltak. A zavargások folyamán megsemmisített vagy súlyosan megrongált épületek körülbelül fele koreai tulajdonban vagy használatban volt. A King-ügy ítélete napvilágra hozta az etnikumok közti konfliktusok egy korábban kétségtelenül meglévő, de addig rejtett elemét is: a latin-amerikaiak és a koreaiak közti ellenségeskedést Korearownban. Bár Koreatownt olyan etnikai enklávénak tekintik, amelynek határait a koreai üzlerek jelölik ki, valójában kevert lakosság él ott, köztük nagy számban spanyolajkúak (főleg közép-amerikai bevándorlók), és persze koreaiak. A latin-amerikai részvétel a zavargásokban ezen a területen volt a legerősebb. A zavargás