Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)
MŰVEKRE VÁRVA - SÁRMÁNY ILONA Ecset által homályosan — Fővárosok és festőik
kerületnek van helytörténeti múzeuma. A közönség érdeklődésének mértékére vall, hogy a számos kerületi helytörténeti sorozatot rendszeresen újra ki kell adni: olyan 19 gyorsan elkelnek, „mint a forró zsemlék . A századforduló modern festőinek többsége méltó és rangos művészi feladatnak tekintette a város különféle látképeinek új stílusban való megfestését, vagy a modern, urbánus élet dinamikus mozgásának megA' 20 ragadását. így születtek meg, a festők egyéni kezdeményezésére, nem pedig állami vagy városi hivatalos megrendelésre a közismert Bécs-ábrázolások, mint például Maximilan Lenz képei a Sirk-sarokról, az Operával átellenben lévő „korzóról", Franz Jaschke pointillista képei az Erdbcrg-külvárosról, a számtalan Práter-ábrázolás és a „Secession" tagjainak fametszet-sorozatai a város festői és történelmi részeiről. A Wiener Werkstätte, a bécsi szecessziós stílus fellegvára művészi képeslap-sorozatot adott ki 1907-től kezdve. Egy ezerdarabos grafikai sorozattal indította meg ezt a hamar igen népszerűvé váló műfajt. A város úgyszólván minden látnivalóját megrajzolták, fába metszették és litografálták a fiatal grafikusok, festők, akik többnyire a vezető szecessziós mesterek, művészek tanítványai voltak a bécsi Iparművészeti Főisko19. A bécsi helytörténeti múzeumok többségét a századforduló idején alapították, és a sokrétű, differenciált kortárs modern várospolitika nagy jelentőséget tulajdonított nekik. 20. Ezeknek az új típusú városképeknek a mintáit a francia festészet és grafika adta. Első bécsi művelői, például Otto Friedrich francia iskolázottságú volt, és litográfiáin Théophile Steinlen stílusát követte. A bécsi szecessziós kismesterek vedutái nem törekedtek a látvány topografikus hűségű megragadására, sokkal inkább az utcai események vagy egy évszak, esetleg napszak hangulatát Ián (köztük egy magyar is, Divéky József). Ezeknek a képeslapoknak igen egyéni, sokfele a stílusa, de többé-kevésbé mindegyik igen dekoratív, és beszédesen illusztrálja, hogy a barokk és biedermeier hagyomány is megőrizhető, interpretálható modern stílusban. 21 A száztornyú Prága portréi Prága helyzete rokon volt Bécsével: mindig csodált, körülrajongott város volt, szépsége megragadta az írók, festők fantáziáját, akik remekművű portrékkal „hódoltak neki". A 19. század elejétől, amikor KözépEurópában is népszerűek lettek a városkép-albumok, számos veduta-sorozat született az „arany-Prágáról". 22 Esztétikai szempontból a legsikerültebb remekművek a század derekán itt is Rudolf Alt keze alól kerültek ki, akárcsak Bécsben. A leggyakrabban megörökített, legnépszerűbb prágai városképi részletek a Károly-bíd Malá Strana-beli (Kisoldal) hídfőtornya, mögötte a feltornyosuló Szent Miklós templommal, a Hradzinnal (Királyi vár) és az Óvárosi Főtér a Tyn Templommal. Rudolf Alt a negyvenes és az ötvenes években többször is megfestette ezeket a igyekeztek visszaadni. 21. A Wiener Werkstätte képeslapjairól lásd: Werner J. Schweigert: Wiener Werkstätte, 1903-1932. Wien, 1982.; továbbá ugyanettől a szerzőtől: Aufbruch und Erfüllung — Gebrauchsgraphik der Wiener Moderne. Wien-München, 1988. 145-153. old. 22. A 18. század végének és a 19. század elejének nevesebb prágai veduta-készítő mesterei: Leopold Pauker, Antonin Pucher, Samuel Prout, Vincens Mörstadt voltak.
