Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)
MŰVEKRE VÁRVA - SÁRMÁNY ILONA Ecset által homályosan — Fővárosok és festőik
ciókac", bár a dél-német városok igen tejlett metszet- és könyvkiadása mindig is konkurenciát jelentett a Császárvárosnak. Főleg osztrák és német mesterek rajzolták, festették meg akvarellben a régió városait ezen albumok számára, s ezeket aztán a kiadók litográfus vagy rézmetsző specialistái másolták le, tették sokszorosításra alkalmassá. 7 A közönségigény növekedése azt jelentette, hogy egyre több ember kívánta megismerni hazája kies tájait, történelmi nevezetességeit, és saját szűkebb pátriájának meghitt képeit szívesen látta otthonának falán is. A biedermeier szentimentalizmus bensőségessége, ragaszkodása a meghitt otthonhoz tágabban is értelmezhető. A műveltebb rétegek egyre több figyelemmel fordultak szülővárosuk múltja felé, felfedezték a mindennapok színtereinek egyéni, helyi hangulatát, és egyre több érzelemmel fordultak a helyi örökséghez. A szülőváros szeretete így lassan fontos érzelmi momentummá vált, és ezt csak megerősítette, illetve megkönnyítette, ha a város régi hagyományok, gazdag kultúra, művészeti kincsek örököse volt. A helyisméret a hazaszeretet része lett. A Habsburg Birodalom területén az 1830-as évektől fogva vált ez az érzelmes lokálpatriotizmus a művelt városlakó réteL Az egyik legjelentősebb litográfiái műhely és kiadó Bécsben az 1819-ben alapított Trentsensky cég volt. Ld. A Koll: Trentsensky: Papiertheater und Lithographie. Phil Diss., Wien, 1971. A tájkép-litográfiák közül a veduták volt a legnépszerűbbek. Ld. Ingo Nebehay— Renate Wagner: Bibliographie der altösterreichischer Ansichtenwerke aus fünf Jahrhunderten. Beschreibendes Verzeichnis der Ansichtenwerke, Bd. Uli. Graz, 1981-1984. /. Az osztrák litografált útirajzok közül a leghíresebb a „Donau gek körében egyre általánosabbá, és megszülte annak az igényét, hogy a festők esztétikai szempontból is magas színvonalon örökítsék meg kedves városuk utcáinak hangulatát, a hely atmoszféráját. A korízlés persze legjobban az intim, derűs staffagerészletekkcl gazdagított, romantikus felfogásban festett, finoman idealizáló vedutákat kedvelte. Az ekkoriban született városábrázolások, amelyek a mindennapi életből vett zsánerjelenetekkel vannak tarkítva, bizonyos fokig a város iránt érzett szeretettel, legalábbis azzal az érzelmi viszonnyal állnak összefüggésben, amelynek a helyi társadalom közvélemény-formáló csoportjai a nyilvánosság különböző fórumain (ekkor már a sajtóban is) gyakran hangot adtak. A romantikus költészet úgyszintén érzékennyé tette a kor művelt közönségét a természeti szépségek mellett a históriai helyek sajátos hangulatának befogadására is. Ez az esszé azt vizsgálja, hogy miről vallanak az 1840-es és az 1900-as évek között a régió három fővárosáról, Bécsről, Prágáról és Budapestről született városábrázolások. 9 Milyen indítékok, milyen hangulati-érzelmi hullámzás rejlik a képek megszületése mögött? Mennyire volt a festők számára kedves és fontos saját városuk, mit Ansichten" (Dunai látképek) volt, amely 264 lapon a folyó partvidékét mutatta be a forrástól a Fekete-tengerig. Több művész rajzolta az eredeti mintalapokat. 1 826-ban Adolf Kunike jelentette meg a nagyszabású vállalkozást. 8. A vedutafestő Alt-dinasztia minden tagja tudott litografálni, és néha maguk rajzolták át akvarelljeiket a kőre. Rudolf Alt legtöbb lapját viszont F. X. Sandmann litografálta. PL: „Malerische Ansichten von Wien". Wien, é. n. In: Pittoreskes Österreich 1840-1843. Wien 1843.
