Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)
MŰVEKRE VÁRVA - SÁRMÁNY ILONA Ecset által homályosan — Fővárosok és festőik
es topografikus hűséggel megörökítő képeket. Beiotto bécsi tartózkodása alatt azután több főúri család rezidenciáját is megfestette, jellegzetes rajzos stílusában. A városképek igazi népszerűségét a sokszorosító grafikai eljárások széleskörű elterjedése hozta meg. A 17. század második felétől kezdve egyre több rézmetszet, rézkarc és aquantinta-sorozat született a városok épületeiről, és a felvilágosult, műértő nemesség mellett immár a jómódú és egyre műveltebb polgárság is vásárolni kezdte ezeket a grafikákat, akár egyenként, akár albumokba gyűjtve. Bécsben például az Artaria cég, egy olasz származású műkereskedő család volt ezeknek a lapoknak a legnagyobb forgalmat lebonyolító terjesztője. 4 Új lendületet adott a vedutafestésnek, -rajzolásnak a 19. század elejének újonnan feltalált sokszorosító grafikai eljárása, a litográfia 5 , amely relatív olcsóságánál fogva még szélesebb rétegek számára tette elérhetővé, hogy utazás nélkül is megismerhessék képekről Európa híres messzi tájait, városait. A napóleoni háborúk után pedig, a romantika által is felszított nemzeti megújulási mozgalmak egyik lényeges kulturális eredménye volt, hogy felébredt 2. Bernardo Bellotto (1721-1780) A régebbi szakirodalom képeit nagybátyja és tanítómestere, Antonio Canal (1697-1768) műveivel együtt tárgyalta, összevonva a két festő nevét Canalettóra keresztelte őket. A Bellotto által Mária Terézia megrendelésére festett Bécs-veduták (13 kép) a bécsi Kunsthistorisches Museumban láthatók. A császári paloták (Schönbrunn, Schlosshof) mellett a város néhány terét, például a Freyungot, a Mehlmarktot vagy az Egyetem terét is megfestette a mester. Hasonló sorozatot készített Drezdáról és Varsóról is. 3. A legismertebb korai bécsi vedutafestő Laurenz Janscha a honismeret iránti igény. A múlt század húszas éveitől kezdve egyre sűrűbben és egyre nagyobb példányszámban láttak Európa szerte napvilágot azok a földrajzi, etnográfiai és művelődéstörténeti ismereteket terjesztő albumok, amelyek egy-egy ország, vidék, tájék legfontosabb városait, történelmi helyeit, festői szépségű tájait reprodukálták. Míg korábban (elsősorban Angliában és Franciaországban) egyéni mecénások, dúsgazdag műkedvelők küldték több hónapos, néha több éves útra a festőket, hogy rajzolják le, fessék meg Franciaország, Itália, Görögország vagy a Közel-Kelet tájait, most a kiadók bízták meg őket, hogy topografikus hűséggel, de lehetőleg művészi színvonalon örökítsék meg nemcsak a korábban is népszerű tájakat, de úgyszólván Európa és az ismert világ minden vidékét. Az utazó kismesterek, rajzolók és akvarellisták, az élelmes és vállalkozó szellemű kiadók kezdeményezésere, az Osztrák Császárság és Magyar Királyság területét is kezdték feltérképezni. 6 Természetesen a Habsburg Birodalom legfontosabb művészeti központjából, Bécsből szervezték meg az első ilyen „akti 746-1812), Karl Schütz (1746-1800) és Johann Ziegler (1750-1812) volt. 4. A céget 1770-ben alapította Carlo és Francesco Artaria. Zeneműkiadóként, mûkereskedésként, könyv- és metszetkiadóként működtek. Üzletük ma is megvan a Kohlmarkton. Ld. Groner Wien lexikon, Wien 1974.43. old. 5. Litográfia = kőnyomat; síknyomású nyomdai eljárás, melynek során kőlapra rajzolt vonalas, árnyalt vagy színes rajzot sokszorosítanak. 1796-ban találta fel az eljárást Alois Senefelder. Heinrich Schwarz: Die Anfänge der Litographie in Österreich, neu bearbeitet von Elisabeth Herrmann-Fichtenau. Wien 1987.
