Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

partot akart és raktárakat. Jó, jó, mondták, kell egy ilyen hosszú út is, de inkább a kereskedelmet építsük ki. Győr és Komárom volt a nagy vetélytárs az 1830-as 40-es években, és ők úgy gondolták, hogy Budapestnek kell lennie a vasúti központnak, a raktárközpontnak, a kereskedelmi központnak. Harmadik véleményként pedig ott volt az a fajta magyar függetlenségi nemesi-dzsentri oppozíció, amelyik azt mondta, ugyan, minek nekünk promenád: sem az Andrássy-tervet, sem a polgárság tervét nem akarták elfogadni. Nagy összecsapásra került tehát sor, amelyből szerencsére Andrássyék kerültek ki győztesen, már csak azért is, mert a legvagyonosabb polgárság — nem is a legvagyonosabb, hanem a legokosabb —, Wahrmann Morék végül is melléjük álltak, és megszavazták az Andrássy út tervét — ez az 1870. évi X. Törvénycikk —, megszavazták a körút-építés tervét, és pénzt is adtak hozzá. Ennek fejében persze kaptak telket is, építési koncessziókat is, tehát egy olyan kiegyezés jött létre, melyről történetírásunk sohasem ír. ír a 67-es kiegyezésről, meg a 68-as kiegyezésről, de arról a kiegyezésről, amely Budapest kiépítésével kapcsolatban a főnemesség, a politikai vezetés és a gazdasági erőcsoportok közt jött létre, arról hallgat. Pedig ez a kiegyezés is létre jött, ezért van ma nekünk Andrássy utunk, kőrútunk, meg egy elég szép városunk, melynek a kereskedelme és az ipara is kitűnő. Egyetlen hátránya van annak, hogy Budapest csak a 18. század végétől kezd fejlődni, hogy kimaradt a barokk korszak, kimaradt a két barokk évszázad, amely Rómából csodálatos barokk várost csinált, Bécsben nagyon szép barokk tereket, palotákat, kerteket, templomokat hozott létre. És nemcsak azért baj ez, mert nincs terünk és parkunk és kertünk, és a nagy palotáink is későn épültek fel, hanem azért is, mert az a térérzékelésünk sem alakult ki, amelyet a reneszánsztól örökölt a barokk, s a barokktól örökölt Párizs és a többi város. Itt az a szemlélet volt uralkodó, hogy mindent be kell építeni. Mert ez a gazdaságos. Minek az a nagy tér ott, amikor azt is be lehet építeni? A térbeépítő szenvedély, vagy mondjuk így, a haszon lépett a szépérzék helyébe. Gera András: Én nem egészen úgy látom, hogy Budapest egyfajta oppozíció eredményeként jött létre. Budapest történetében valóban voltak oppozíciós időszakok, de a város kiépítése éppen hogy egy elrendelt, Habsburg-oldalról kezdeményezett folyamat volt, amit aztán a reformer nemzedék felkarolt. Pest első városrendezési terve 1785-ben született meg, és a Józsefi abszolutizmushoz kötődik: tehát kifejezetten a felvilágosodott Habsburg-abszolutizmus próbált először igazi várost létrehozni. Másrészt: a város új koncepciója lényegében a Szépítési Bizottmánytól indul ki 1806-ban, és József nádor nevéhez kötődik, tehát megint nem lehet azt mondani, hogy egy hatalomidegen elemhez kapcsolódik, hiszen József