Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

Ha, a szakadó esőben, s némileg a készü­letlenség stádiumában, a lágymányosi tö­rök város csak sokat igérő tarka kép volt, de igaz, hogy igen sokat igérő, nagyon kelle­mes, látványos, jó levegővel üditő kirándu­ló helyet nyújt a főváros közönségének. A dunai hajó az Aranyszarv öbölbe vitt ben­nünket, melyen száz meg száz tarka csónak leng. A partról zgalatai hklon a fényes porta előtti térre lép, melynek hátterében most épül a nagy szinház. A tértől a korzó húzó­dik balra, mely a janicsár térre vezet, ahol a világhírű Aja-Sophia mecset részére épült föl a plateau; a mecset alapkövét, mohame­dán czeremoniák közepette, június elején teszik le. Nagyon érdekes a Rue de Stam­boul, mely olyan girbe-gurba, akár egy ­felvidéki magyar város utczája; két oldalán a boltosok tarka perzsa szőnyegeket aggat­tak ki, és csillogó csecsebecsékkel csalo­gatják a járókelőket. Az igazgatóság igéri, hogy ezen az utczán a stambuli utczai éle­tetjellemző tevék fognak járni; de a tevék ma, tekintettel a záporra, benmaradtak. ( "sak a török népdal-énekesek jártak künn. Az ember olcsóbb, mint a teve. Különben Konstantinápoly olyan han­gos volt ma, akár a padisah igazi metropo­lisa Rejrám ünnepén. Itt nápolyi olasz éne­kesek énekelték a népszerű juniculi-nó­tát, 70 a mi a Goldstein Számi dalát már ed­dig is szerencsésen leszorította a napirend­ről; egy másik emelvényen Dankó Pista 71 énekkarának édes, bus, vagy pajzán ma­70. Olasz népi stílusú ének. 71. Cigányzenész (1858-1903), népdalköltő, népszínműíró. 72. Politikus (1849-1925). Ó vezette Budapest lóvasútjának villamosítását. 1905-06 között kereskedelmi miniszter. 73. Bankár (1852-1921). A pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója (1881-től), majd elnöke, képviselő (1893-tól), gyar dalai zengenek a mecsetek között, al­földi hangulatot teremtve a török világban, amott Hamza Gyuszi czigány zenekara czifrázza; az Aja-Sofia terén katona-banda recsegteti a walzert; ugyanott piros fezes zenekar is lesi a barna arczu karmester pál­czáját. De lesi a közönség is, mikor zendül itt rá egy igazi török nóta? A maestro int s a fezes zenekar rákezdi: «Fosvény az én uram szörnyen ... !» Ennek a tarka-barka városnak a megnyi­tójára ma délután 6 órára előkelő társaság gyük egybe. Künn voltak: Vörös László 2 ál­lamtitkár, Ldnczy Leó, 73 Matlekovics Sán­dor, 74 Ráth Károly főpolgármester, Rudnay Béla főkapitány, Beck és Havas kúriai birák, dr. Mészáros Károly, Ullmann Pál, gróf Teleky Géza, Csávolszky Lajos orsz. képvise­lők. A vendégeket Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, dr. Hirschfeld Antal, a vállalat ügyésze, Haussmann Sándor vállalkozó és Gerster Kálmán 75 építész fogadták s kala­uzolták a festői labyrinthusban, melynek tervezésével Gerster mű építész remekelt. ­A sajtó tiszteletére az igazgatóság banketet is adott, melyen a hirlapirókat Hirschfeld Antal köszöntötte fel az igazgatóság nevé­ben, a miért az újságírók megbízásából dr. Prém József mondott köszönetet. Éjszakán elállott az eső; az ég azonban sötét, felleges maradt. De nem is volt szük­ség a csillagokra: sziporkázva repültek fel az égre a tűzijáték rakétái, forgó napjai, szí­nes csillagai, messze hirdetve Budapest­főrendiházi tag (1905-től). 74. Közgazdász, politikus (1842-1925). Az MTA igazgatósági tagja. 75. Építész (1850-1927), jelentős munkája Deák Ferenc síremléke (1884-87), Erzsébet királynő emlékműve (1902) és a Kossuth-mauzóleum (1907).

Next

/
Thumbnails
Contents