Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

Négy felszállás történt s a felszállások hat óra után értek véget. Egy-egy felszállás körülbelül husz perczet vett igénybe. Maga a léggömb egyike a technika leg­szebb találmányainak, mert nagy súlya mellett is pehelykönnyen és úgyszólván minden ingadozás nélkül száll fel s a légi utazást lehetőleg veszélytelenné teszi, sőt kötélszakadás esetén is, egy nyomtatott prospektus biztatása szerint „az utazók ab­ban az előnyben részesülnének, hogy cse­kély összegért a lehető legjobb körülmé­nyek közt szabad felszállásban vennének részt". De azt hisszük, hogy erre az előnyre ke­vesen vágynak. És ezzel befejezhetjük ez első légből kapott hirt, mely nem nélkülöz minden alapot. (Fővárosi Lapok, április 30.) Szabad fölszállás a Godard-léghajóval Godard a ballon kosarába ugrik, - nem érzek semmit, csak azt veszem észre, hogy a föld mind messzebb távolodik tőlem, a ballon captif, az Andrássy-ut palotáinak te­teje, a reklám- és kisérleti-ballon gyors egymásutánban alattam maradnak, a Gellért-hegy ormán épült erődbe belátok a Duna bifurkációján tul Csepelt, Sziget­Szent-Miklóst, Tökölt, s a Dunán innen Soroksárt, Harasztit, Taksonyt látcsöve­men át egészen tisztán kiveszem - és egy pár perc alatt 2700 méter magasságot mutat jelzőnk, anélkül, hogy a legkisebb moz­gást, helyből való indulást éreztem volna. Ember, ki a földhöz való tapadásra vagy kárhoztatva, mily magasztos érzés fog el, midőn igy a földtől eltávolítva, a vonzerőt leküzdve, a légkörben lebegsz! Sajnos, hogy légáramlatba nem juthat­tunk és emiatt nagy távolságot nem halad­hattunk. Ballonunkat csak gyönge délke­leti légáramlat kapta el. Az Andrássy-ut sar­kánál felemelkedve, a magasban a kiállitás s a lóverseny-tér fölött elhaladva, Kőbánya fölött, Rákosfalva felé kerültünk s itt a ha­tározott keleti légáramlat Mátyásföld, ( lin­kota, s később a délkeleti légáram Rákos­Csaba felé hajtott. Érdekes, hogy Godard mily egyszerű módon állapítja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz haszná­lata nélkül nem tesz egyebet, mint szét­tépett papírdarabokat dob ki a kosárból s ha a papírdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papír­darabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papirszeletkék libegni látszanak, a bal­lon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik, ez a legegysze­rűbb mód és a legpraktikusabb eszköz a ni­veau-különbözet meghatározására. Ballast ballast után repült ki léghajónk kosarából, emelkedtünk és ereszkedtünk és végre az utolsó homok kihajitása után egynegyed órányira Rákos-Keresztur észak-keleti sarka fölött 90—100 méter ma­gasságban voltunk, mikor Godard kapitány a 100 méteres kötelet lebocsátotta. A kötél vége ugy húzódott a házak tetején, mint mikor a gyerekek pálcát húznak, szaladva, a rácson végig. A lakosság mind kifutott, apraja-nagyja, mindannyi a kötél után, hogy megfogja. E percben dobtuk le utolsó túlsúlyun­kat, egy nagy csomó papirt, üveget és föl­det s a ballon 200 méterre emelkedett, a

Next

/
Thumbnails
Contents