Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
TÁRSASÉLETI ANZIX
a ki kivételt mer képezni, akkor megerednek a nyelvek s kezdődik a pletyka. Megfigyelik kire néz, kivel beszél, vagy kivel tánczol leggyakrabban; azzal menten összeházasítják, utón útfélen gratulálnak neki s bosszantják minden módon. Ha azután az illető, talán a vele együtt nyelvre vett hölgy iránti tekintetből is tartózkodóbban viseli magát, uj anyag a nyelvtornászatra. „Kikosarazták. Dehogy kocsarazták, két kézzel kapnának rajta, de látva, hogy megakarják fogni, meghátrált. Nem igaz, a szülők nem egyeznek bele. Az ám; a leány keveselte, azt gondolja, hogy majd gróf jön érte. Tudja az a leány jól, hogy külömb embert ugy sem kap, nem oly bőven terem az nálunk; de az úrfi ugy látszik pénzt keres és nem feleséget, stb. stb." Itt persze csak a legártatlanabb dolgokat hozom föl, nő létemre a trivialitásokról nem szabad tudomással birnom. Az ilyenekbe azután bárki is beleun sőis ugy tesz, mint a többi. így marad azután meg az a dicséretes szokás, hogy az urak legfeljebb „muszáj"ból tánczolnak s azután rögtön szétválik az olaj és a viz külön a nők, külön a férfiak. Szerény nézetem szerint a nők, különösen vidéken, a hol még nevelésük is felette hiányos, sokat nyernének a sokkal tágabb körben mozgó, világlátott, többet tanult és többnyire szellemileg is felettök álló férfiak társalgása által, nem tekintve, hogy viszont a férfiak modorára is mindig jótékony hatású még a legegyszerűbb hölgyek társasága is. 2 Akárcsak nálunk. Azon a koron, hogy a férfiak iránt még igényeket táplálhatnék, tul vagyok; vén kisasszonynak lenni sincs szerencsém s igy a fejemen felejtett párta sem keserít el: még csak leányaim sincsenek, a kiknek jövője miatti aggodalom tenne a férfiak iránt igazságtalanná, egészen semleges szemlélője vagyok társaséletünknek s mint ilyen irtam le azt és tudom, hogy ezt olvasva nem egy vidéki hölgy sőt férfi is, igy fog fölkiáltani: „Tout comme chez nous! 1 ' 2 Egy asszony (Képes Családi Lapok, szeptember 27.) Szilveszter est Vígsággal búcsúztak mindenütt az óesztendőtől és vígsággal köszöntötték az ujat. Nincs a fővárosnak olyan társasága, egyesülete, kaszinója, amely a mai nap örömére mulatságot ne rendezett volna. Alább közlünk néhány táncvigalmat azok közül, amelyek a népesebbek közé tartoztak: A „Terézvárosi Polgári kör" ma este fényesen sikerült Sziveszter estélyt rendezett saját helyiségében. A kedélyes mulatság hangversenynyel kezdődött, amelyen közreműködtek többek közt Diensl Oszkár, Kanitz Hona, Schmidt Gusztáv, továbbá a Rákosi-féle sziniiskola jeles készültségü tagjai Fenyő Rózsika, Szécsy Sándor és Aranyossy Janika, kik mindanynyian derekasan rászolgáltak a kiérdemelt tapsokra. A hangverseny után társasvacsora volt, majd tánc következett, amely a kör közkedveltségü mulatságaihoz méltóan a
