Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

tel elemésztik. Ha ezt a szokást a művészetben meghonosítani lehetne, ugy nem kellene érdemes művészek kiakolbolitásával kegyeletünket minduntalan megbolygatni. S ez esetben nem volna boldogabb ember a világon, mint Szigeti Imre, a nemzeti színház nyugdij-intézetének érdemes alelnöke. Ajánljuk e reformokat PerczelDezső belügyminiszter szives figyelmébe. A választások viharos napjaiban ő úgyis csak paszsziv szereplő lesz. Ráér a csöndes kontemplácziókra. Ha sikerül neki keresztülhajtani a színházi reformokat, ugy a tiszta választások glóriája mellé, még művészi babérokat is szerezhet. Egy ambicziózus homlok sokat megbir. Luczián (Magyarország, október 9.) - A népszínházban ma adták másodszor az 1000 év-cx., Verő György látványos alkalmi darabját, ugyanolyan zsúfolt ház előtt, s a közönség lelkesedéseinek ugyanolyan kitöréseitől kisérve, mint tegnapi első előadásán. A szerzőt sokszor hivták. Hegyi Aranka

8 ma is olyan tündéri szép, ma is olyan pompásan játszott, mint tegnap. Komáromi Mariska ma is minden énekszámát kétszer-háromszor énekelte el, s játék6. Színész (1831-1902), 1868-ban a Nemzeti Színház szerződtette. 7. Zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti (10(1857-1941). 8. Énekesnő (1855-1906), 1880-től a Népszínház tagja, operett primadonnaként a legkitűnőbbek egyike. Stróbl Alajos róla mintázta a „Táncosnő" szobrát. 9. Szoprán énekesnő (1864-1936), tagja volt a Népszínháznak, Nemzeti Színháznak, Operaháznak. 1888-1891 között Olaszországban és Párizsban tanult, majd ismét a Népszínház ban is a legszebb dolgokat produkálta. Az előadásról szólván, meg kell emlékeznünk Solymosi Elekről,

10 a kit mai tudósításunkból kifelejtettünk. A kitűnő szinész ezt csak az impressziók sokaságának tulajdonítsa, mert ő három kis epizódszerepében - mindegyik egy-egy kabinetalak - minden dicséretre rászolgált. (Budapesti Hírlap, április) - Urfikisasszony. Ifj. Bokor József," a népszínház jeles karmesterének negyvenezer létező darabja közül az Urfikisasszony czimü parasztbohózatot tegnap este adták először, ezúttal a városligeti arénában. Mi nem akarunk rosszat mondani ifj. Bokor úrról, de a tegnapi premiere után hitelt kell adnunk annak a legendának, hogy Bokor József kézzel és géppel is csinál darabokat, mert az Urfikisasszony feltétlenül gépen férczeit darab. Egy pár jelenetében ugyan felcsillan a rutinos író néhány ismert jó tulajdonsága, de általában a darabban szinte szándékosan kerüli a szerző a természetest, az igazat, aminek pedig parasztbohózatban, ahogy ő a darabját hivja, okvetlenül helye van. Például az elején mindjárt egy derék zupás őrmesterrel mondat olyan frázisokat, amilyenek a gimnazisták füzfavertagja lett. ío Színész, rendező, színigazgató (1847-1914), 1875-ben tagja lett a megnyíló pesti Népszínháznak, és közel három évtizeden át itt játszott. 1881-ben a Gyakorló Színésziskola igazgatója. 1886-ban Magyar Dalcsarnok néven mulatót alapított. 1908-ban nyugalomba vonult, és Debrecenben alapított színiiskolát. ír Zeneszerző és színműíró (1861-191 1), 1893-tól a budapesti Népszínház karmestere, 1903-10 között a Király Színház főrendezője.